Álomból valóság? /26. rész/

-Ki-kilépsz??? Öcsi, te szívtál vagy ittál vagy mi történt?? Hisz a U-KISS a második családod.

-Idióta barmokkal vagyok körülvéve, akikkel semmit sem lehet normálisan megbeszélni, és ebből már elegem van! AJ meg lelép Amcsiba tanulni...a legépeszűbb ember a bandában, ezután még úgy se fogunk tudni megegyezni!-tört ki Kevinből.

-Ugye ezt most te sem gondolod komolyan?! Valami biztos történt, mert eddig semmi problémád nem volt ezekkel a dolgokkal-mondtam.

-Semmi más nincs-közben besétált a nappaliba. Nem hittem neki. Valaminek történnie kellett, de ha nem akarja elmondani, én nem fogom nyaggatni. Csináltam langyos, habos kakaót, ahogy régen a nagyi csinálta nekünk, majd megiszogattuk a konyhában ücsörögve. Még erre sem indult meg a beszélőkéje, úgyhogy nem is próbálkoztam tovább semmivel, majd lehet megkérdezem Soohyun-t. Csináltam reggelit, meg Joonnak is készítettem egy bögre kakaót és bevittem neki a szobába, majd letettem az éjjeli szekrényre és apró puszikkal halmoztam el, ébresztésként.

-Kelj fel édesem-suttogtam a fülébe.

-Ha ilyen szépen kéred, még húzom tovább az időt, hátha kapok még egy kis kényeztetést-mosolyodott el közben.

-Te aztán tudsz élni!-majd a szájára is adtam egy-két puszit. De most már legyen kedves kikelni az ágyból!

-Igenis-mondta, majd felült, de a szemei csak résnyire voltak nyitva. Imádom a reggeli kómás fejét, nagyon édes tud lenni. Kezébe nyomtam a bögrét, hogy igya meg a tartalmát és jöjjön reggelizni.

-Hello öcskös-köszönt Kevinnek, mikor végre kitámolygott a szobából, de még a pizsijében volt.

-Hali, mi újság? Hogy vagy?-kérdezte Kevin.

-Megvagyok, köszi, most már minden rendben-mondta, majd leült a konyhában az asztalhoz.

Jóízűen megettük a reggelit, majd elmosogattunk, aztán kaptam egy hívást, hogy be kéne ugrani egy melóra.

-Jól van srácok, akkor itt hagyhatlak benneteket, ugye? Nem szeditek szét a lakást?-kuncogtam.

-Nem vagyunk már tinik-nevetett Joon.

-Jól van na! Majd valami ebédet üssetek össze, de a konyhát hagyjátok épségben!

-Jól van-jól van, menjél, mert a végén még elkésel.

-Már itt sem vagyok-mondtam, majd egy gyors puszit nyomtam Joon arcára, fölvettem a cipőmet és már az ajtó túloldalán voltam.

Egész úton Kevin járt a fejemben, egyszerűen nem tudom mi baja lehet, muszáj lesz valahogy kiderítenem. Mit ad isten, pont az NH Mediahoz mentünk, úgyhogy remélem lesz alkalmam Soohyunnal beszélni. Valami műsort forgattak éppen, és oda kellettek táncosok. Szerencsémre Soohyun is szerepelt a műsorban és pont mellé osztottak be, mint pár. Jó hangulatban telt a forgatás, sokat nevettünk. A felvétel végén elkaptam Soohyunt az öltözőbe menet.

-Szia, ráérsz pár percre?-állítottam meg.

-Szia. Persze, gyere menjünk az öltözőmbe-ajánlotta fel.

-Kevről lenne szó...-kezdtem.

-Akkor nálad van, bár sejtettem, de így akkor már biztos.

-Mégis mi a fene történt tegnap este?

-Nem tudom pontosan mi ütött belé. Mostanában sokkal több nézeteltérés van a bandán belül és úgy érzem Kevin a legérzékenyebb erre.

-Tudom, mindig kimutatja az érzéseit, akárcsak én. Ez családi vonás.

-Nos, a végén már Elial is eléggé összekapott, ekkor fölállt, beviharzott a szobába, majd csak annyit láttunk, hogy bőrönddel a kezében elmegy.

-Összeveszett Elial? Hát azt meg hogy? Hisz a legjobb haverok.

-Hát nem tudom, de Kevin tényleg komolynak tűnt.

-Nekem konkrétan nem mondott el semmit, de azért majd próbálkozom még vele. Neki se és a bandának se jó ez így.

-Köszi, nagyon jó nővér vagy! És jut eszembe veled mi újság? Rendbe jöttek a srácok?

-Igen, már minden okés, Joon is teljesen jól van.

-Na, ennek örülök!

-Ne haragudj, most mennem kell, még találkozóm van.

-Persze, menj csak, szia-mondta, majd megölelt, én pedig gyorsan az öltözőm felé vettem az irányt. MinMivel találkozom, már pár hete nem láttam és kíváncsi vagyok az esküvői előkészületekre.

A szokásos kis helyünkön találkoztunk, és meglepetésemre Seohyun is ott volt.

-Sziasztok! Seohyun micsoda meglepetés!-mondtam, majd adtam mindkettőjüknek egy cuppanósat. Leültem és a szokásos kókuszos cappuccinot kértem.

-Először is szeretném nektek ezt odaadni-két borítékot vett elő és átnyújtotta nekünk.

-Ez az amire gondolok?-mosolyodtam el.

-A meghívó, milyen gyönyörű-mondta Seohyun.

Az esküvői meghívók voltak, ami egy hónap múlva lesz.

-Nagyon szép-kinyitottam. Közben picit elkalandoztam és azon gondolkodtam milyen jó lehet egy hófehér ruhában az anyakönyvvezető előtt állni, azzal a férfival, akit a legjobban szeretsz.

-Hahó, föld hívja Lemit-hadonászott előttem MinMi.

-Jól elbambultál-kuncogott Seohyun. Csak nem a saját esküvődet tervezted?

-Csak elgondolkodtam kicsit nah.

-Jah és még valami-kezdte MinMi unnie-szeretném ha te lennél a tanúm.

-Mi? Ho-hogy én?? Örömmel-mondtam széles mosollyal az arcomon.

-Seohyun te pedig a koszorús lány leszel!

-Komoly? De jó, köszönöm, hogy rám gondoltál, habár nem ismerjük olyan rég egymást.

-Oh, az nem lényeg. Nagyon jó volt veletek együtt dolgozni.

Megittuk a rendelt italokat, majd elváltunk MinMi unnietól, mert még sok dolga volt. Mi pedig Seohyunnal elmentünk vásárolni. A tökéletes ruhát akartuk megvenni az esküvőre. Közben Seohyun elújságolta, hogy komolyabbra fordult a kapcsolata G.O-val, és mennyire boldog. Ennek nagyon örültem, végre neki is kijárt már a jóból. Azt is megérdeklődte, hogy van az én dalospacsirtám.

-Éppen öcsivel vannak otthon ketten, remélem nem szedik szét a lakást, főleg a konyhát, mert hát főzni egyik se tud igazán...-nevettem.

-Csak nem robbantják föl-nevetett Seohyun is.

-Remélem is, mert akkor megyek hozzád csövelniXD

Jó pár boltba betértünk, de a tökéletes ruhát még nem találtuk meg, közben az idő is nagyon repült, úgyhogy elbúcsúztunk és mindketten hazafelé vettük az irányt.

-Szép jó estééééét~húztam el a szó végét, ahogy beléptem a lakásba. Hmm, égésre, robbanásra utaló nyomok nincsenek, minden okés-néztem körül a lakásban.

-Szia-jött Joon és egy szoros ölelést kaptam tőle.

-Jaj, olyan boldog vagyok! Egy hónap múlva esküvőre megyünk! Úgyhogy készítsed az öltönyödet-mondtam Joonnak.

-Kinek az esküvőjére?

-MinMi unnie és T.O.P oppa összeházasodnak.

-Ohh, értem. Hát akkor sok boldogságot nekik.

-És ez még semmi! Én leszek unnie tanúja!

-Akkor a tanú szebb lesz, mint a menyasszony-hízelgett Joon.

-Jaj, te-böktem oldalba. Kev?

-A szobájában, eléggé lógatja az orrát.

-Megnézem-fölálltam a kanapéról és Kevin szobája felé vettem az irányt. Bekopogtam.

-Öcsiii~bejöhetek?

-Gyere csak-épp MV-ket és fellépéseket nézett.

-Mi újság?

-Semmi különös, nézem a fellépéseinket.

-Értem. Még mindig nem szeretnéd elmesélni pontosan mi is történt?

-Hááát...Kezdett idegesíteni, hogy mindig azzal cukkolnak, hogy én vagyok a „lány” a bandában, meg hogy minden taggal kikezdek... Kérdem én: mért baj, ha így szeretem őket? A srácok a második családom és kezd elegem lenni az ilyen kijelentésekből, amiket olvasok neten és hasonlók. Ráadásul a srácok is bőven cukkolnak jó pár megmozdulásom vagy megszólalásom miatt és ez már nehéz. Elitól vártam a legkevésbé, de megbántott a múltkori beszólásával, és az volt a legrosszabb, hogy ő ezt nem is érezte. Pedig egy legjobb barátnak tudnia kellene, mikor bántja meg a másik személyt.

-Értem.... De azokkal a netes baromságokkal ne foglalkozz már! Eli meg..azóta biztos rájött már, hogy valami nem stimmelt a múltkor.

-Nem hiszem, akkor már keresett volna. Meg itt van ez az ügy Mirrel is. Ha kiderül, megnézhetjük ám magunkat. Mostanában nagyon negatív a közönség reakciója az új hírekre.

-Megoldjuk a dolgokat. Megmásszuk a falakat, amiket az utunkba állítanak!-közben megöleltem.

-Te mindig tudod, hogy biztasd az embert! Köszi, örülök, hogy te vagy a nővérem.

-Te meg tudod, hogy kell hízelegni! Ebben nagyon egyformák vagytok Joonnal-nevettem.

-Lemiiii~hallatszott kintről Joon hangja.

-Gyere be, mondd!

-Seungho hyung hívott, hogy valami sürgős megbeszélés lesz, úgyhogy átmegyek a srácokhoz.

-Rendben, de vigyázz magadra!!

-Vigyázok-vigyázok-majd kaptam egy cuppanósat és elment.

-Hmm, tudod mi kell most neked?-fordultam Kevin felé.

-Miii??-kérdezte elkerekedett szemekkel.

-Gyere velem!-megfogtam a kezét és az ajtó felé vezettem. Fölvettük a cipőinket és lementünk a partra. Olyan helyet választottam, ami elég messze van az épületektől és az emberektől, csak a tenger hullámzása hallatszott és a horizonton alábukó Nap látványa fogadott.

-Wow, milyen szép-mondta Kevin.

-Ugye? És most kiabáld ki az összes dühödet, mérgedet, bármi, ami nyomja a lelked! Hidd el, sokkal jobb lesz majd.

Kevin kb. úgy nézett rám, mint egy bolondra, de én csak nyaggattam tovább, hogy gyerünk már csinálja. Végül rászánta magát, és láss csodát sokkal jobban érezte magát, a végén már úgy nevetett, mint azelőtt. Egy jó darabig még lent hülyültünk a parton, majd visszamentünk a lakásba.

Ahogy Seohyun hazaért, nem találta G.O-t, csak egy cetlit, hogy megbeszélése lesz a srácokkal, de legkésőbb 7-re hazaér és a vacsival is várja meg. Így a lány addig lezuhanyzott, hajat mosott, majd fölvett egy kis farmer rövidgatyát és egy lenge pólót. Amíg várta G.O-t leült tv-t nézni, hátha talál valami izgalmas műsort, de nem jött össze, így a neten böngészett újabb és újabb szupi sminkötletek iránt, mert benevezett egy versenyre. Mikor G.O megérkezett egy lágy csókkal köszöntötte kedvesét.

-Vedd a cipőd, elmegyünk valamerre-mondta a fiú.

-Mégis hová? Éhes vagyunk, inkább vacsorázzunk!

-Csak vedd a cipődet és gyere!

Seohyun fölkapta ballerinacipőjét és a táskáját, majd hagyta, hogy G.O kézen fogva vezesse. A part felé vették az irányt. Egy kis eldugott helyen, egy-két sziklával körülölelve, a lány megpillantott egy plédet és egy kosarat. G.O odavezette Seohyunt.

-Hát ez?

-Meglepi! Egy kis romantika-mosolyodott el G.O, közben kezdett kipakolni a kosárból. Még gyertya is volt ott. Ülj csak le-mondta.

-Úristen, köszönöm szépen! De és ezt most mire föl?-kérdezte a lány.

-Mert szeretlek, azért.

-Annyira uhh, nem is tudom mit mondjak.

-Nem kell semmit-mondta a fiú, majd közelebb hajolt a lányhoz és megcsókolta. Hmm, de ne a desszerttel kezdjük-kuncogott G.O, majd kipakolta az ételeket is.

-Mennyi mindent csináltál! Eddig még nem ettem a főztödből.

-Hát most fogsz, és remélem nem utoljára-G.O megfogott egy falatot, majd betette Seohyun szájába.

-Ez isteni!-mondta a lány. Szép nyugisan megették az összes kaját, majd a pokrócra ledőlve nézték az ébredező csillagokat. G.O megfogta Seohyun kezét, jó darabig csak így feküdtek egymás mellett és nézték az eget, majd G.O a lány felé fordult, fölkönyökölt és az arcában gyönyörködött tovább, majd szenvedélyesen megcsókolta, közben elkezdte simogatni a lány karját. Seohyun úgy érezte biztonságban van, ilyen jól még senkivel nem érezte magát és úgy gondolta eljött az idő, hogy megtegye a következő lépést...

Álomból valóság? /25. rész/

Kevinnek eléggé furcsa volt a hangja a telefonban. Nem árulta el, hogy mit tudott meg, azt mondta, minél előbb menjek haza, és ha tudom, Mir-t is vigyem magammal. Fogalmam sincs, mit tudott meg, de valahogy kicsit rossz előérzetem volt. Seohyun észrevette, hogy nem festek valami fényesen, és rákérdezett, hogy mi a baj, hisz az előbb még majd’ kiugrottam a bőrömből, hogy Joon holnap hazajöhet. Buszra szálltunk, hogy hamarabb hazaérjek, közben írtam Mirnek, hogy jöjjön át hozzánk. Mikor leszálltunk Seohyun is jött volna velem, de azt mondtam neki, hogy inkább ne jöjjön, mert ezt előbb a srácokkal együtt kell lerendeznünk. Persze megértette a dolgot, majd elváltunk és ő is hazafelé vette az irányt. A gyomromban pillangók röpködtek az idegességtől, míg fölértem a lakásba. Kevin már várt rám. Nem sokkal később Mir is befutott. Szorosan magamhoz öleltem üdvözlésképp, amit nem tudott mire vélni szegény. Majd a nappaliban leültünk. Kevin velünk szemben helyezkedett el, majd belekezdett mondandójába:

- Nos, először is azzal kezdeném, hogy üdvözöllek bátyó a családunkban-fordult Mir felé, akinek arcára a megdöbbenés ült ki egy pillanat alatt.

- Bá-bátyó?

- Igen - folytattam Kevin mondandóját. Te a testvérünk vagy!

- Kutakodtam kicsit a levéltárban, meg interneten is, régi ismerősöknél, idősebb családtagoknál, régi szomszédoknál, igaz nem sok mindenki tudott hozzásegíteni a megoldáshoz, de szerencsére találtam egy embert, aki mindent tudott. És van még egy ember, aki tud mindenről…. Tehát ez úgy történt, hogy anyu és apu már ismerték egymást, de még nem jártak, csak közös volt a baráti társaságuk. Anyu 20 éves volt, mikor összejöttek. 2 évig voltak együtt, majd valamiért szakítottak, pedig azt hitték, hogy ők a tökéletes pár. Egy kis ideig anyu nagyon maga alatt volt, majd szépen lassan kiheverte és újra elkezdett pasizni. Fuu, de furi így beszélni anyuról~ tette hozzá Kevin~ de folytatom inkább. Megismert egy srácot, és azt hitte szerelmes. 23 éves volt akkor, és hát egy gyenge pillanatában megtörtént a dolog, de nem voltak felkészülve…vagy valami más probléma jött közbe,pontos részleteket nem tudok, mert anyu terhes lett, viszont a srác lelépett, mert csak egy kalandot akart. Mikor anyu megtudta, hogy terhes, egy percet sem tétovázott, abban, hogy megtartja-e a gyereket. Csak sajnos nem a legjobb körülmények között éltek, és egy gyerek nevelése nem 2 fillér. Így nagyapa azt mondta neki, hogy inkább adja nevelőszülőkhöz, akiknek nem lehet gyerekük. Ez a gyerek voltál te, Mir. Nagyapa neked is csinált medált, mikor nekünk csinálta és elküldte a nevelőszüleidnek, hogy adják át neked. Mivel anyu 25 volt, mikor összeházasodtak apuval, mert a szakításuk után később újra összejöttek, nem tudom, hogy apu tudta-e a történteket. De anyut meg tudjuk kérdezni, hogy magyarázza el rendesen a dolgokat - fejezte be Kevin a mondandóját.

- A-akkor ez azt jelenti, hogy én…én a bátyátok vagyok?-kérdezte Mir.

- Igen. Azt – mondtam és megöleltem. Tudom, ezt most nehéz így egyszerre földolgozni neked, de én nagyon örülök!

- Én is!- mondta Kevin, majd odajött ő is és nagyölelésbe kezdtünk.

- Húha, ez most olyan furcsa nekem. Eddig azt hittem árva vagyok, erre most van egy húgom és egy öcsém! Hűűű. Azta. Wáóóó~ Ez nagyon jó érzés - csillant föl a szeme.

Szinte éjszakába nyúlóan beszélgettünk, nevetgéltünk, míg ki nem dőltünk, így Mir is itt aludt nálunk. Úgy 10 óra körül pattant ki a szemem, és rájöttem, hogy elaludtam. Hisz Joont ma engedik ki a kórházból, és én nem vagyok ott. De amint elkezdtem készülődni csöngettek. Ajtót nyitottam. Seungho és Thunder volt az Joonnal.

-          Jaaaj, bocsáss meg elaludtam! - borultam Joon nyakába.

-          Semmi baj. Direkt nem hívtalak reggel, meglepetés lett volna, de rájöttem, hogy nincs nálam a kulcsom - mondta, majd nyomott egy puszit a homlokomra, én pedig szorosan öleltem magamhoz.

-          Na, srácok, ezt majd akkor, ha elmentünk – cukkolt kicsit Seungho.

-          Nézd el nekik, hisz 1 napja nem látták egymást! – cukkolt még jobban Thunder.

-          Nagyon jó kedvetekben vagytok fiúk! – mondtam.

-          Hisz mindenki ép és egészséges, már amennyire – mondta Thunder.

-          Van egy hírünk – szólt közbe Mir.

-          Mondd!

-          Mi hárman testvérek vagyunk! – mutatott körbe Mir – És én vagyok a legidősebb.

-          De nem te nézel ki a legidősebbnek! – tettem hozzá.

-          Naa, ez jó hír! – mondta Seungho.

-          És tényleg nem te nézel ki a legidősebbnek – kuncogott Thunder.

-          Mellesleg hol van G.O? – kérdezte Joon.

-          Seohyunnál van. Gondolom nagyon jól érzi magát, mert kb 3 napja nem is nézett felénk – válaszolta Seungho. De most már hazatolhatná a képét, ne várja meg, míg én megyek érte!

Seungho kicsit mérgesnek tűnt. Senki se akarta ezt a kényszerpihenőt, főleg nem az új album előtt. A leader azóta is tette a dolgát, mindig csinált valamit a bandával kapcsolatban. A menetrendjük is fölborult így, viszont semmit nem akarnak mondani a nyilvánosságnak. Várni kell még az új albumra, bár pontos dátum még nem volt kitűzve, nem lesz feltűnő a csúszás. Rendeltünk pizzát ebédre, nyilván senkinek sem volt kedve most főzőcskézni. Kicsit beszélgettünk, a testvér dologról, meg a srácok menetrendjéről, közben fölhívtam Seohyunt, megkérdezni mi újság, majd szóltam, hogy mondja meg G.O-nak nézzen haza is, mert a kedves leader-shi szétrúgja a hátsóját.

Késő délután elmentek a srácok, Kevin is visszament a Dorm-ba a többi bandataghoz, így ketten maradtunk Joonnal. Ledőltem a kanapéra, fáradt voltam. Semmihez sem volt kedvem, csak egy filmet nézni és bebújni az ágyba. Jooniem vette a lapot. Csinált két bögre teát, én előszedtem egy plédet, betettem egy filmet és betakarózva, ölelkezve ültünk neki filmet nézni. Olyan régen vártam már ilyen pillanatra. Igaz, még nem tértek vissza teljesen az emlékei, de ennél most nem is kellett több. A karjaiban voltam. Ketten voltunk. Tökéletes volt. A film vége felé sikerült elaludnom. Joon óvatosan kimászott mögülem, betakart, elmosta a bögréket, majd elment zuhanyozni. Egy szál törölközőben, vizes hajjal jött ki a fürdőből. Ahogy fölém állt, nedves hajáról egy vízcsepp az arcomra hullott. Felszisszentem. Föl is ébredtem. Kaptam egy puszit az arcomra, majd így szólt:

-   A szobában, az ágyban kényelmesebb lenne, nem?

-   Hááát lehet – ásítottam egyet, majd karjaimmal körülfontam a nyakát és megcsókoltam. Igaz így vizes lett az arcom, de utána letöröltem Joon törcsijében, amit majdnem sikerült lerángatnom róla a nagy törölközés közben.

-   Hékás, ne ilyen hevesen!

-   Bocsi, véletlen volt. De tényleg!! – tettem hozzá.

-   Persze-persze, te kis huncut – mondta, majd elindult a szoba felé, hogy felöltözzön. Utána szaladtam és átkaroltam a derekát, izmos meztelen hátára kapott párapró puszit, amitől a hideg is kirázta, persze jó értelemben. Kezeimet mellkasára csúsztattam, ajd kapott még pár puszit, végül így szambáztunk be valahogy a szobába. Lehuppantam az ágyra, hátamat megtámasztottam a falnál. Joon gyorsan felkapott egy pólót és egy boxert, majd kiment a nappaliba leoltani a lámpát és jött be a szobába. A telefonommal babráltam, majd mellém huppant az ágyra, közelebb csúszott és egy cuppanósat kaptam az arcomra. De ennyi nem volt elég. Nyakamat elkezdte csókolgatni. Nehezemre esett megállítani, de muszáj volt.

-   Ne, most nem lehet – mondtam.

-   Miért nem? – nézett rám kiskutya szemekkel.

-   Hát tudod, most nem lehet. Női dolog.

-   Jaaaa, értem. Kár. De akkor is szeretlek! – mondta, majd kiülve az ágy szélére megigazította papucsát. Kaptam az alkalmon, mögé lépkedtem és belecsusszantam az ölébe. Átkarolt. Pont úgy ültünk, mint amikor először hívtam fel magamhoz. Szorosan ölelt magához, és bújtam, mint egy kisgyerek az anyukájához, majd valami nedvességet éreztem az arcomon. Sír? Fölnézek, és jóra gondoltam. Pár apró könnycsepp gördült végig arcán.

-   Mi a baj? – simítottam végig kezemmel arcán.

-   LeMi, én…én..emlékszem..emlékszem mindenre! – ahogy kimondta ezeket a szavakat szívem gyorsabban kezdett el verni, és örömömben az én szemeimből is potyogtak a könnyek. Hihetetlenül boldog voltam. Megcsókoltam. Egymás arcáról törölgettük a könnycseppeket, közben nevettünk. Joon hátradőlt, mialatt húzott engem is magával és a füle mellett könyökölve értem ágyat. Egymás szemébe néztünk, majd apró és gyors puszikat nyomtam szájára.

-   El sem tudod képzelni, milyen boldog vagyok most! – mondtam csillogó szemekkel.

-   Valamennyire sejtem – mosolygott. De most már ideje lenne aludni.

-   Igazad van.

Elhelyezkedtünk az ágyban, Joon lekapcsolta a lámpát, majd egyből odabújtam hozzá. Így aludtunk el.

Reggel Joon karjaiban ébredtem, örültem, hogy nem álmodtam a dolgot. Miután megvolt a reggeli csók a konyha felé vettem az irányt, majd kulcszörgésre lettem figyelmes. Csak egy személy lehetett az: Kevin.

-Jó reggelt! Mi szél ho-? – de nem tudtam befejezni kérdésemet, mikor megláttam Kevint két bőrönddel.

-Kilépek a U-KISSből!!!

Az államat kerestem a földön. 

Álomból valóság? /24. rész/

Teljesen beleborzongtam a csókjába. Nem akartam elhúzódni tőle.

-Ezt imádod-határozottan kijelentette. Elkerekedett szemekkel néztem rá.

-Ho-honnan tudtad?-kérdeztem.

-Nem tudom, csak egyszerűen tudtam!-válaszolta.

-Lehet, hogy…

-…. hogy kezdenek visszatérni az emlékeim?-fejezte be mondatomat.

-Az nagyon jó lenne!-megöleltem. De akkor is még pihenned kell!

-Igenis, értettem~!-és visszafeküdt az ágyba.

Ma is sokáig voltam nála. Időközben Kevin elkezdett kutakodni a medál ügyben. Miután eljöttem Joon-tól beugrottam a srácokhoz megnézni, hogy vannak. Ahogy sejtettem G.O nem volt ott, nyilván Seohyunnal tölti most ezt a kis kényszerpihenőt. Mir már nagyon elemében van, Thunder majd’ kiugrott a bőréből, mikor meglátott, Seungho pedig már nagyban a munkára koncentrált. Elég sokáig beszélgettünk, már sötétedett is, így jobbnak láttam, elindulni hazafelé. Útközben felhívtam Seohyun-t, hogy mi újság náluk. A helyzet továbbra is ugyanaz, G.O gyógyulgat, közben pedig fülig szerelmesek a másikba. Ahogy hazaértem Kevin pár információval fogadott, amit kiderített. Mir medálja és a mi medáljaink egyformák, tuti biztos, hogy egy embertől származó munka. Ebből arra következtettünk, hogy ő is a mi családunkhoz tartozik, és ő nagyapa harmadik unokája. Most már csak az a kérdés: hogyan? Úgy emlékszem, azt mondta, hogy nem voltak szülei, vagyis, hogy nevelőszülőknél nevelkedett. De akkor mi történt a vér szerinti szüleivel? És akkor nagyapának volt egy másik gyereke, aki nem nagyitól volt? Húha, egyre jobban érdekel ez az egész dolog. Sokat töprengtünk a lehetséges megoldásokon Kevinnel. Vacsi után egyből mentem is aludni.

Seohyun meglepetés vacsit készített G.O-nak.

-Ezt mire föl?-kérdezte a fiú.

-Csak úgy. És, mert találtam egy jó kis receptet és ki akartam próbálni.

-Remek, de egyvalami még hiányzik.

-Micsoda?

G.O előszedett egy-két gyertyát.

-Hát a hangulatvilágítás-mutatott a gyertyára.

-Milyen kis romantikus vagy-csillogott Seohyun szeme.

-Maga vagyok a megtestesült romantika!

-Ahha, majd biztos, te kis bolond!-kuncogott Seohyun.

-Teee~ ne merj kuncogni, te kis huncut!

-Mert, mi lesz?-csipkelődött tovább a lány.

-Na gyere csak ide!-mondta G.O és a lány után szaladt, aki időközben beosont a nappaliba. Egy darabig fogócskáztak a kanapé körül, míg egyszer csak G.O ledöntötte Seohyun-t a kanapéra.

-Tessék ezt akartad?-a lány csak mosolygott és kinyújtotta nyelvét. Na, várj, neked végig ez volt a célod, mi? Te nőszemély, Te!

Seohyun átkarolta G.O nyakát, majd közelebb húzta a fiút magához, de G.O nem hagyta magát, egyből átvette az irányítást és belecsókolt a lány nyakába, majd apró puszik sokaságával haladt a lány szájához, végül egy édes csókkal ajándékozta meg.

-Jobb ötlet lenne előbb megenni a vacsit, nem?-mondta Seohyun.

-Direkt kínzol itt engem, mi? Tudom, hogy élvezed!

-Valamivel fel kell dobni az unalmas kis estéket-mosolyodott el. Vacsi után pedig jöhet egy jó forró, habos fürdő. Mit szólsz hozzá?

-Ezt még kérdezed?

Vacsora közben beszélgettek erről-arról, majd elmosogattak, és elkészítették a habos fürdőt. A fürdőszobába érve G.O elkezdte vetkőztetni Seohyun-t, közben puszilgatta a lány nyakát, vállát és hátát. Miután mindketten megszabadultak ruháiktól elhelyezkedtek a kádban. G.O közelebb húzta magához a lányt és hátulról átölelte, állát Seohyun vállán pihentetve.

-Seohyun, én nagyon szeretlek téged!- mondta G.O és megcsókolta a lányt.

Álmodtam. Aranyos kis álom volt. Kevinnel még kisgyerekek voltunk és nagypapa kertjében játszottunk. Sokat nevettünk. Ha ott voltunk mi voltunk a világ legjobb testvérpárja. De ahogy játszottunk egy másik kisfiú is feltűnt. Valószínű, hogy Mir lehetett az. Nagyon jól elvoltunk így hárman, viszont az álom vége nem volt vidám. Mir-t ugyanis elvitték, és Kevinnel mi rohantunk utána, de nem értük utol. Elkezdtem sírni és Kevin vígasztalt. Hiába az öcsém, én sokkal érzékenyebb vagyok nála, így mindig ő nyugtatott, ha történt valami.

Nedves szemekkel ébredtem. Még az álom hatása alatt voltam. Ma azonban muszáj dolgoznom. Megint valami fotózás lesz. Örültem, mikor odaértem és Seohyun is ott volt. Megint ő lesz a sminkesünk. Elmesélte, hogy egyre jobban közeledik G.O-felé. Ennek nagyon örültem, mert az utóbbi időkben nem nagyon bízott a pasikban. Ő is kapott már hideget-meleget a szerelemtől. Nagyon gyorsan eltelt a fotózás. Elmentünk kicsit shoppingolni a kedvenc bevásárló helyünkre. Rengeteget bolondoztunk, mint valami tinilányok. Vicces sapkákat és szemüvegeket próbáltunk. Kellett már ez nekem, és szerintem neki is. A nagy vásárolgatás közben Joon sms-t írt, hogy holnap hazaengedik végre. Ez volt a nap csúcspontja. De nem volt felhőtlen a délután további része, mikor Kevin hívott újabb infókkal…

U-KISS' days~ 9. rész (18+)

*Hoon pov*

Ma beszélnem kell Donghoval… el kell mondanom neki, hogy én nem úgy érzek iránta, ahogy ő érez irántam. De lehet, hogy az ő részéről ezek nem is olyan érzések, még fiatal hozzá. De akkor sem akarom megbántani, beszélnem kell vele, mert akkor később sokkal rosszabb lesz. Aish, te kis bolond maknae, miért kellett ezt csinálnod? Igazából még én sem tudom pontosan, mit érzek Soohyun iránt. De várjunk csak! Ezt így ilyen tök nyugodtan gondolom? De basszus, akkor én most….? Egy másik férfi iránt táplálok gyengéd érzelmeket. Akkor ez tényleg azt jelenti, hogy én….? Ezt nem hiszem el. Soha nem gondoltam volna, hogy ilyet fogok érezni. És mégsem lep meg annyira, mint kellene. o.o Tök természetesnek vettem. De ahogy így jobban belegondolok, ott van Jaeseop meg Kiseop is, sőt Eliék is…de akkor az egész banda…? Jesszusom. És akkor Dongho? Vele mi lesz? De lehet, hogy ő csak egy nagy családi szeretetként éli meg ezt. Milyen jó is belegondolni. Egy nagy és szerető család… *-* Nagyon elkalandoztam, azt se vettem észre, hogy Dongho bejött a szobába a zuhanyzásból.

-Hoon, te szívtál?

-Hogy? Mi? Miért?-kaptam föl a fejem.

-Teljesen elmerültél a gondolataidban és azt se vetted észre, hogy bejöttem.

-Jól van na… csak egy kicsit elkalandoztam.

-Elkalandoztál, mi? Értem én…-kuncogott a kis maknae.

-Dongho!!!-pattantam föl. Amúgy is beszélnünk kell…

-Miért lettél ilyen komoly? Miről akarsz beszélni?-láttam az arcán a szomorúságot, szerintem sejti már a dolgot.

-Nézd, Dongho. Én nem érzek úgy, mint te. Igazából a te érzéseidet sem tudom pontosan, de azt tudom, hogy én nem tudok másként rád gondolni, csak egy kisöcsire.

-Értem….-lesütötte szemeit és fejét is lehajtotta. Meg kell ölelnem. Muszáj. Közelebb húzom magamhoz és szorosan átölelem. Eleinte csak úgy maradt, mint volt, de aztán belemarkolt a pólómba és visszaölelt.

-Sajnálom-súgtam a fülébe.

-Semmi baj-rázta meg a fejét.

-Szeretném, ha mosolyognál, ha visszatérne beléd a vidámság-közben összeborzoltam a haját.

-Héééé, tönkreteszed a séróm!

-Séróóó? Kis séró-báró :D Ez lesz az új beceneved!-nevettem el magam.

-Te sütnivaló nyúl!-mondta, kinyújtotta nyelvét és átcsusszant az ő helyére az ágyban.

-Hát jól van, aludj csak, még kicsi vagy!-én is kinyújtottam rá nyelvemet, de nem vette észre. Űű, de szomjas vagyok. Kimegyek egy pohár vízért. Ki szuszog a kanapén? Közelebb megyek, a telefonommal világítok. Kevin? Mi a nyavajás lótetűt keres idekint? De mindegy, nem kapcsolok lámpát.

*End of pov*

Hoon épp egy pohár vizet tartott a kezében, mikor a sötétben botorkáló leader nekiment szerencsétlen nyúlnak, és a pohár tartalma a pólóján landolt. Soohyun végigtapogatta a nyuszi vizes pólóját, majd behúzta szobájába, az ajtót magukra zárta, Hoon-t pedig nekinyomta az ajtónak, s kezével megtámaszkodott a nyuszi feje mellett.
-Most telt be a pohár!-lihegte a nyuszi nyakába.
-Nem, mert éppen kiborult..XD Soohyun nem bírta tovább, szinte letépte Hoon pólóját és egyből betámadta a fiú nyakát. Eleinte apró, de vad puszikat nyomott a nyuszi nyakába. Hoon azt se tudta mit csináljon. Leadere éppen most kente föl az ajtóra és ádázul ostromolja szenvedélyével. A fiú csak annyit tudott, hogy nagyon élvezi a dolgot és nagyszerűen érzi magát, és kezd elgyengülni, tehát ha akarna, se tudna ellenállni Soohyunnak. A leader egyik kezével simogatni kezdte Hoon meztelen felsőtestét, másik kezét nyakára tette, majd közel hajolt ajkaihoz, vágytól égő tekintettel belenézett szemébe, megnyalta alsó ajkát, majd egy határozott mozdulattal rátapasztotta ajkait a nyuszi ajkaira. Hoon belemarkolt Soohyun pólójába, egész testét közelebb húzta magához, nemcsak a leader ajkait akarta érezni magán… Közben beletúrt leadere hajába, mire föl picit beleharapott Hoon ajkába. Mindketten felsóhajtottak kicsit, szüneteltetve a csókot, de Hoon minél előbb folytatni akarta megkezdett akciójukat, és most ő tapadt rá Soohyun ajkaira, de a leader nem hagyta magát. Ismét egy határozott mozdulattal nekitámasztotta nyusziját a falnak, érzékeltetni vele, hogy ki is a főnök. Hoon nem tudott ellenkezni, legyőzték. Teljesen elengedte magát, hagyta, hogy Soohyun azt tegyen vele, amit akar. A leader még erősebben ostromolta Hoon ajkait, egyre vadabbul simogatta, ölelgette a nyuszit. Kezei lassan letévedtek a fiú fenekére.

-Hmm, milyen formás-kuncogott egyet Soohyun.

-Héééé-elpirulva csapott egyet Soohyun mellkasára Hoon. De itt meg is állt a keze. Elkezdte simogatni a leader izmos mellkasát. Apró kör-körös mozdulatokkal kényeztette Soohyun-t, mire ő fel-felsóhajtott egyet. A leader végül ráborult a nyuszira, és óvatosan beleharapott a nyakába.

-Héé, vámpír vagy? Ez meg fog maradni!

-Ssshhh~-tette mutatóujját Soohyun Hoon szájára, majd ismét rátapasztotta ajkait a fiú ajkaira. Karjait átkulcsolta a nyuszi dereka körül, majd szorosan magához húzta, alfelük összeért, és mindkettejük számára érezhetővé vált egymás iránt érzett vágyuk, ami a beteljesülésre vár. Soohyun nem tétovázott tovább, kezét becsúsztatta Hoon nadrágjába, rámarkolt férfiasságára, közben hevesen csókolgatta a nyuszit, majd elkezdte izgatni. A fiú alig bírt megállni a lábán és alig hitte el, hogy Soohyun erős keze kényezteti őt. Végül a nyuszi nem bírta tovább erővel, s a fal mentén lecsúszva leült a földre, de Soohyun nem hagyta abba egy pillanatra se. Hoon nagyokat sóhajtozott, nyögni nem akart, nehogy kihallatszódjanak a hangok, de ahogy Soohyun elkezdte csókolgatni mellkasát és haladt egyre lejjebb…a nyuszi nem bírt magával, és amint leadere nyelvét megérezte magán, elnyögte magát. Soohyun elmosolyodott, majd teljes egészében szájába vette. Kész. Itt volt vége Hoonnak. Rászorított a leader karjára, ami hasán pihent, majd egyre jobban kezdte elveszíteni eszét. Teljesen kimelegedett, fejét jobbra-balra forgatta, sóhajtozott, aprókat nyögött, néha alsó ajkába is beleharapott. Soohyun megállt kicsit, elhelyezkedtek az ágyon inkább. Ott mégiscsak kényelmesebb, mint a földön >_< Most már teljesen lekerült Hoonról a gatya, időközben Soohyunról is. A nyuszi fölé emelkedett, ismét csókokkal halmozta el, és haladt egyre lentebb. Befeküdt a fiú lába közé, folytatta dolgát, amit félbe hagyott, közben magát is elkezdte simogatni. Végül Soohyun rátért a lényegre. Először ujjal próbálkozott, eggyel, majd kettővel. Hoon mindkétszer összerezzent kicsit.

-Ahh…Soohyun…én..ezt..már nem bírom…-lihegte Hoon.

-Bírjad csak! Most jön a java!-és egy határozott, de óvatos mozdulattal már bent is volt. Farkasszemet néztek. Soohyun várt egy kicsit, hogy Hoon megszokja a dolgot, majd mikor látta, hogy készen áll, finom és lassú lökésekkel elkezdett mozogni. Pár mozdulat után már simán ment minden, Soohyun be is gyorsított kicsit, a lökések végét tovább bent tartotta és erősebben megnyomta, hogy még nagyobb legyen az élvezet. Hoon szinte kikészült, teste égett és minden porcikája még jobban Soohyunért kiáltott. Megint belemarkolt a leader karjába. Lehet, nyoma marad ennyi markolászásnak…. Hoon nyögéseit Soohyun csókjával csitította, teljesen rátapadt az ajkaira, közben keze újra letévedt a nyuszi férfiasságára. Hoon felnyögött, többször is egymás után. Nem csoda, hisz két oldalon is „dolgoztak” rajta éppen. Soohyun jól eljátszadozott Hoon nemesebbik felével, közben gyorsított a tempón. Hoon teljesen elvesztette eszét. Már a lepedőbe markolt, mellkasát megemelve fejét hátra csapta, így nyögdécselt és sóhajtozott, míg végül beteljesedett gyönyöre, amit pár pillanat múlva Soohyun is követett. Zihálva borult Hoonra, hisz a végét keményen megnyomta. A nyuszi szorosan magához ölelte, majd apró csókokat adott leadere nyakára, majd szép lassan elaludtak.

*Jaeseop pov*

Az éjszaka közepén nagyon kellemes érzésre lettem figyelmes. Igaz, a legszebb álmomból ébresztett, de megérte fölkelni. Alfelemnél bizsergést éreztem, könyökre emelkedtem, és mit látok: Kiseop, puha kezeivel matat alsógatyámban.

-Ki-Kiseop..? Te, mi-??-nem tudtam befejezni mondatomat, mert erőteljesen rámarkolt férfiasságomra. Hatalmas kutya szemeivel rám nézett…én menten elolvadtam tőle.

-Hagyd, hogy most én…-motyogta, és már el is kezdett dolgozni rajtam, lágy csuklómozdulatokkal. Nem is ellenkeztem. Annyira jó érzés, hihetetlen, és hogy pont Ő csinálja, ráadásul teljesen magától. Lehet, hogy ezalatt a pár óra alatt meggondolta magát és…? Istenem de jó lenne, annyira kívánom. De áhhh….nagyon jól csinálja…neee, mit csinál? Ő is szájjal? Ahhw, nekem végem lesz rövidesen, ha így folytatja.

-Ahhw, Kiseop…ez annyira…annyira jó~-neeee… ne nyald…. jézus istenem!! Lassan … én …. és… uhhhh…. Jaj, szegény kicsit megijedt. Majdnem szembe találta. Nem bírom ki, elmosolyodom rajta.

-Ne nevess te kanos házimacska!!!-mondta elpirulva.

-De olyan aranyos voltál! Deeee, most én jövök!

-Megi-?-nem fejezte be mondandóját, mert rátapadtam ajkára. Ledöntöttem az ágyra, egy pillanat alatt lekaptam róla nadrágját, és elkezdtem nyalogatni, akárcsak egy nyalókát. Néha kézzel is rásegítettem, volt hogy csak kézzel csináltam, ekkor éppen Kiseop arcát figyeltem, milyen érzések futnak át rajta. Aztán én is szívesen beléfutnék… :D

*End of pov*

Kiseop egyik kezével beletúrt a macsek hajába, másik kezével az ágyban próbált kapaszkodni, és nem elveszíteni fejét, közben sóhajtozott és nyögdécselt párat. AJ tette tovább a dolgát. Egyre hevesebben használta nyelvét is, mire Kiseop teljesen elvesztette fejét. Közelebb és közelebb került a tetőponthoz, majd háta megfeszült és egész testével beleremegett a gyönyörbe. Jaeseop még apró csókokat lehelt Kiseop combjának belső részére, meg is harapta egyszer-kétszer, végül visszatért az ullzang ajkaihoz.

-Te állat, ennek nyoma marad!!

-És? Senkinek se mutogatod a szexi combjaidat, csak nekem-kuncogott a macsek.

-De akkor is!!

-Cssss~- és már ajkuk össze is ért.

-Tudod mit?-húzódott el Kiseop.

-Hm?-nézett rá a rapper.

-Tedd meg! Akarom. Akarlak. 

U-KISS' days 8. rész (16+)

-Hoon! Ébresztő!!-jött a hang

-Szerintem elszállt a lelke és csak a teste van most itt!-bökdöste Eli a nyuszi vállát.

-De durvaaa~!-mondta Kiseop.

-Föld hívja Hoon-t!!-mondta Soohyun és kicsit megpaskolta a fiú arcát, mire megrázta a fejét az ábrándozó nyuszi.

-Mi az?

-Mi az?! Ezt én kérdezhetném tőled. Teljesen el vagy varázsolva, nem is figyelsz a környezetedre-magyarázta Soohyun.

*Jaj, leader-shi, ha tudnád, hogy csak Te jársz a fejemben! Itt van előttem a reggeli zuhanyzós képed. Ahogy a vízcseppek végigfutottak izmos mellkasodon, hasadon…uhh, még a hideg is kiráz. Legszívesebben beálltam volna mögéd és ujjaimmal végigkövettem volna a vízcseppek útját.*

-Bo-bocsánat, kicsit elkalandoztam-vakargatta fejét.

-KICSIT?? Már vagy 10 perce próbállak észhez téríteni!

-Jó-jó mostantól figyelni fogok!

-Ajánlom is!-mondta a leader szúrós tekintettel.

Hoon a próba hátralévő részében le se tudta venni szemét a leaderről, minden mozdulatát kielemezte és kommentelte magában. Donghonak feltűnt a dolog, de nem tett semmit.

Mikor szünet volt, Eli bolondozott a székekkel, amin Kevin jókat nevetett. Dongho leült egy sarokba enni, Kiseop kicsit kifeküdt a padlón, majd lesifotókat készített, AJnek még ilyenkor is kattogott az agya dallamokon, dalszövegeken, Soohyun elment kicsit felfrissíteni magát, végül Hoon Dongho mellé ült le, hátha tud lopni egy falatot a kajájából, mert éhes volt. Eli csak addig ügyeskedett, míg elesett a székkel és kiterült a padlón. Nagy nevetésben törtek ki a srácok. Kevin a hasát fogva, Kiseop a padlót ütögetve röhögtek az ügyetlen galambon. Hoon majdnem kiköpte azt az egy falatot, amit nagy nehezen sikerült a kis maknaetól elcsenni, a kis troll is jóízűt nevetett a galambon.

-Kösz srácok, hogy ilyen kedvesek vagytok!

-De hát Eli, te kezdtél el baromkodni a székkel-mondta Hoon.

-Így van!

-De akkor is!-pattant föl Eli a földről. Nocsak-nocsak a macsekunk bealudt?-mutatott AJ-felé. Vicceljük meg!-osont oda hozzá.

-Hagyjad! Fáradt szegény, még a szünetekben is dalszövegeken meg dallamokon jár az agya!-állította meg Kiseop a galambot.

-De tudod! És nekünk miért nem mondja? Talán még segíteni is tudnánk.

-Egyedül szeret dolgozni…

-Jó-jó.

Közben visszajött Soohyun és folytatták a próbát. Késő estig bent voltak, 10 óra körül mentek föl a lakásba. Mindenki, mint valami zombi sétálgatott a lakásban. Mint egy zombis film egy jelenete. XD Hál’istennek másnap csak délután volt egy interjú, így aludhatnak kicsit tovább.

Kiseop már automatikusan a rapperék szobája felé vette az irányt.

-Hékás, te kis zombi ulzzang! Az nem a te szobád!-szólt Eli.

-De…de… Eliiiii nem aludnál ma is Kevinnel?-nézett Kiseop a nagy szemeivel.

-Ez a hobbid, hogy másokat túrsz ki a helyükről? Jó, nem bánom, alszok Kevinnel.

A galambunk nem is bánta, hogy a pöszével kell aludnia, sőt még örült is neki. Zuhanyzás után be is fészkelte magát Kiseop ágyába. Kevin elkerekedett szemekkel konstatálta, hogy megint Elial fog aludni.

-Lassan szobát is cserélhetnétek!

-Hmm, nem is rossz ötlet! Majd holnap…most fáradt vagyok-mondta Eli, átfordult a hasára és már húzta is a lóbőrt.

-Ejj te, megint idefészkeled magad?

-Baj, ha veled szeretnék aludni?-nézett Kiseop kiskutya szemekkel.

-Dehogy baj! Te kis butus. Én is örülök neki!-mondta a rapper, majd megsimogatta az ulzzang buksiját és behuppant mellé az ágyba. Egyből szorosan magához ölelte Kiseopot, mire ő belefúrta arcát a rapper mellkasába. AJ egy apró puszit adott a fiú homlokára. Az ulzzang ezt egy hosszú csókkal viszonozta. Csók közben még erősebben ölelték egymást. Egy gyors mozdulattal a rapper Kiseop fölé térdelt, majd kezeit lefogva kezdte el csókolgatni az ulzzang nyakát. Apró csókok voltak, és nagyon lassan haladt Kiseop mellkasához, ezzel is fölcsigázva a fiút. Egyik kezével fölhúzta az ulzzang pólóját és máris izmos hasát kezdte el puszilgatni. Kiseop fölkuncogott, mert csikis volt. A rapper visszatért az ulzzang nyakához és ajkaihoz, kicsit jobban ráfeküdve a fiúra, így alfelük összeért. Kiseop felszisszent kicsit, majd kiszabadítva kezeit, átkarolta a rapper nyakát és még jobban húzta magához. Ő is adott pár csókot a rapper nyakára, amit AJ kisebb sóhajokkal kísért. A kis gonosz macsek elkezdte mozgatni csípőjét…mire Kiseop száját egy halk *Uhh* hagyta el. AJ elmosolyodott, majd folytatta tovább.

-AJ, én…még..még nem tudom megtenni-mondta Kiseop.

-Még nem? Rendben, de akkor legalább hagy okozzak örömet neked-mondta a rapper, már lentebb is csúszott és húzta le az ulzzang nadrágját. Először halk sóhajok hagyták el Kiseop száját, majd apróbb nyögésekbe ment át, aminek AJ nagyon örült. Mikor az ulzzang közeledett a végéhez, a rapper barátja szemébe nézett és kézzel folytatta tovább. Végül Kiseop egy hangos nyögéssel élvezett el. A rapper egy hosszú csókot adott az ulzzangnak, majd melléfeküdt, szorosan magához húzta és így aludtak el. 

U-KISS' days 7. rész

Megpuszilt….a nyakamat…Hoon… nagyon boldog vagyok! *-* Meg akarom ízlelni az ajkait. A múltkori szájra pusziból nem tudtam meg, mert gyorsan történt minden. Kezeit vállamra tette. Huhh… Én akarok még…többet akarok. Ismét megpuszilta a nyakam. Juuuj, most megnyalta.. Mi vagy te, kutya? De ahhh, milyen jó érzés. Átkarolom derekát. Hűűű, de izmos. Közelebb lépek hozzá. Egyik kezem a tarkójára teszem, közelebb húzom magamhoz és megcsókolom. Kicsit mintha ellenkezne vagy csak nem tudja mit akar. Olyan finom édes ajkai vannak. Még, még, még!!! Most már ő is belement a játékba. Még közelebb húztam magamhoz, így alfelünk összeért. Uhh, úristen! Ez…ez…Hoon becses testrésze hozzám ért! Uhh..ahh.. Sosem hittem volna, hogy ilyen megtörténhet velem. Derekáról kezdtem egyre lentebb csúsztatni a kezem, közben még csókoltam, de hirtelen megállította kezem és megszakította csókunkat.

-Dongho..várj, ez nem helyes-mondta.

-De-de-de Te kezdtél bele!-mondtam.

Tudom…de nem tudom! Nem értem ezt az egész dolgot!-fogta fejét.

-Mit nem értesz?

-Benneteket nem értelek! Te is… és Soohyun is! Miért pont én?

-Soo-Soohyun? O.O-nagyon meglepődtem. Lehetetlen, hogy a leader a fiúkat szeresse…és miért Hoon? Jó, azt mondjuk meg tudom érteni, de akkor is… Hoon az én nyuszim! Á, miket beszélek? Hisz nem a tulajdonom. De akkor leader hyunggal is történt valami? Bevallotta neki? Most mit csináljak?

-Most inkább fejezzük be a zuhanyzást és aludjunk!

-Rendben-mondtam lehajtott fejjel.

End of pov

Zuhanyzás után elindultak szobájuk felé.

-Komolyan mondtam ám, ha megint rugdosol, lelöklek az ágyról!-nevetett Hoon.

-Hyung neee~ kemény a padló-pattogott a kis maknae. Hoon megborzolta a maknae haját. Vigyorogva vonultak szobájukig, majd Soohyun jött velük szembe egy pohár vízzel a kezében.

-Jó éjt leader hyung~-robogott be Dongho a szobába.

-Neked is Dongho-de a maknae már rég az ágyába huppant.

-Öhm, jó éjt Soohyun-shi-mondta Hoon félénken.

-Jó volt a zuhanyzás? Neked is jó éjt-és már ment is be, meg sem várta Hoon reakcióját.

Hoon pov

Olyan csalódott volt leaderem arca. Tudom, hogy miattam van. De én nem akartam ezt! Nem így akartam… Miért ilyen nehéz az érzelmekkel bánni? Miért nem tudok választani? Úristen, miket beszélek? Nem két póló közül kell választani. Senkit se akarok megbántani, de tudom, hogy valaki szomorú lesz. Soha nem voltam még ilyen helyzetben. Láttam leaderem szemében a szomorúságot is. Csalódottan és szomorúan csukta be maga mögött az ajtót.

-Hyuuung~ gyere már! Nem fogunk tudni fölkelni reggel!-jött Dongho hangja a szobából.

-Én feltudok, csak te nem, kis álomszuszék!-nevettem.

-Naaaa-keresztbe vágta karjait maga előtt és durcásan nézett.

-Ez az igazság, hiába durcizol!

-Hyung, utállak!-fejére húzta a takarót, elfordult és úgy tett, mintha aludna. Mosolyogtam rajta, hisz ő még mindig csak gyerek.

End of pov

Eli egész este csak Kevinre tudott gondolni. Az éjszaka közepén fölkelt, odasétált a fiú ágyához, nézte a szuszogó Kevint, majd egy apró puszit adott szájára. Utána egyből vissza is rohant az ágyába. Nem sokkal később Kevin rémálomból ébredt. Azt álmodta, hogy Elit is kitették a bandából, Amerikába ment és soha többé nem találkoztak. Felült ágyán, kispárnáját szorongatta, majd a galamb felé tekintett. Odasétált hozzá, majd megpróbált bebújni mellé.

-Eliii~-suttogta a galamb fülébe. Idefeküdhetek melléd?

-Hm?-nézett álmos fejjel Eli.

-Idefeküdhetek? Rosszat álmodtam.

-Persze, gyere!-a galamb föl is csapta takaróját, hogy Kevin bebújhasson mellé. A fiú egész közel húzódott Elihoz. Arca már majdnem hozzáért izmos mellkasához.

-Ugye, te nem hagysz el? Örökké velem, illetve velünk leszel?

-Még szép! Semmi pénzért nem hagynálak el benneteket, főleg téged!-megsimogatta Kevin buksiját és egy puszit nyomott homlokára. Kevin átkarolta Eli nyakát, arcát belefúrta a fiú nyakába és megpuszilta. A galamb kicsit meglepődött, de örült a dolognak, melegség töltötte el. Ez után Kevin hipp-hopp visszaaludt és reggelig föl sem ébredt.

Hoon ébredt elsőnek. Most nem rugdosódott DonghoXD Kócosan és kicsit kómásan sétált ki a szobából. A fürdőszoba felé vette az irányt. Benyitott… Azt hitte, csak ő kelt még föl, de más is fölébredt, méghozzá Soohyun, aki épp a zuhany alatt állt.

-Ne haragudj!-mondta elpirulva Hoon. Nem tudtam, hogy itt vagy.

-Reggeli zuhany próba előtt. Így frissebb leszek egész nap.

-Értem, akkor kimegyek.

-Maradj nyugodtan. Lassan végzek én is. Gondolom fogat akarsz mosni.

-Igen, rendben.

Gyorsan fogat mosott, majd kipakolta az asztalra a müzlit, addig Soohyun ébresztette a többieket. Donghot megint nehéz volt fölverni, de végül sikerült. Reggeli után összekapták magukat, mentek a kisbuszhoz és irány a táncterem.