Barátság.....vagy mégsem? /1.rész/

Kevin begubózva ült otthon a kanapén és csak bámult ki a fejéből. Kiseop pont ekkor ért haza. 
-Mi történt?-kérdezte Kevint.
-HaYoung... HaYoung.... szakított velem...-mondta remegő hangon. 
-Miii? Komoly??-kérdezte érhetetlen fejjel Kiseop.
-Igen-szipogott Kevin.
-De hát olyan jól megvoltatok, igaz mostanában volt 1-2 vitátok, de mindig megoldottátok.
-Nem tudom hogy miért. Azt mondta, hogy nem tud már mellettem lenni és hogy kihűlt a kapcsolatunk...
-Persze már, ilyen szánalmas indokkal szakított veled? Akkor meg is érdemli, hogy egyedül maradjon!-mondta mérgesen Kiseop. 
-De én szeretem.
-Tudom-tudom-nyugtatta Kiseop Kevint, majd óvatosan magához ölelte. Kiseop ekkor nagyon furcsát érzett valahol a szíve mélyén, de gyorsan elhessegette azt. 
-Akarom őt, vissza akarom kapni!!-mondta Kevin. 
-Nem, azt nem szabad!-vágta rá gyorsan Kiseop. Most meg kell nyugodnod, aludnod kéne egyet.
-Biztos nem fogok tudni aludni-durcizott Kevin.
-Csinálok neked egy jó forró zöld teát, azt szépen megiszogatod, és alszol!-mondta Kiseop.
-Jó-jó megpróbálom....-lehajtott fejjel ment be a szobába Kevin. Kiseop elkészítette a teát, majd bevitte Kevinnek, mikor odaadta volna neki, Kevin olyan ügyetlen volt, hogy, kicsit kilötyögtette a teát Kiseop ujjaira. Kiseop ekkor hirtelen a szájához kapta mutatóujját, eléggé megsütötte.
-Ne haragudj!!-mondta Kevin, majd fogta Kiseop kezét a szájához húzta és megpuszilta az ujját. 
-Hééé, mit csinálsz?-nézett rá Kiseop furcsán.
-Csak adok rá gyógypuszit-mondta Kevin. Várj, hozok valami hideget-mondta, majd kiment a konyhába. Kiseop csak ült és várt, de Kevin nem jött. Kiseop gyorsan kiviharzott a konyhába, hát Kevin ott állt zokogva  a pult előtt. Kiseop ekkor hirtelen hátulról megölelte. 
-Sajnálom....sajnálom-mondta Kevin, miközben potyogtak a könnyei. 
-Semmi baj-nyugtatta ismét Kevint.
-Én semmire se vagyok jó, senkinek sem kellek, már azon se lepődnék meg, ha te itt hagynál-sírt tovább.
-Te butus, ebben nagyot tévedsz-kezdte Kiseop. Nekem nagyon is kellesz, majd szembe fordította magával Kevint és szorosan magához ölelte. Kevin nagyon "kényelmesen" érezte magát Kiseop karjaiban. 
-Köszönöm, hogy ilyen jó barátom voltál/vagy/leszel-mondta Kevin, most már nem sírt.
-Ez csak természetes, de....-kezdte volna Kiseop, de nem bírta elmondani.
-De, mi?-kérdezett vissza Kevin. 
-Ahh, semmi-mondta Kiseop.
-De én hallani akarom-majd megfogta Kiseop arcát és mélyen a szemébe nézett. Erre Kiseop nem bírta tovább, bocsáss meg, de ezért-mondta, majd megcsókolta Kevint. Ő először azt se tudta, hogy most mi van, de viszonozta a csókot, majd hirtelen észbe kapott, és ellökte magától Kiseop-ot.  
-Ezt nem szabad, hisz férfiak vagyunk mindketten-mondta.
-Tudom, de ezt érzem, ezt meg kellett tennem, hogy biztos legyek az érzéseimben-mondta Kiseop.
-Az érzéseidben???
-Igen, ugyanis érzek valamit irántad, ami nem megmagyarázható, és több mint a barátság azt tudom-mondta Kiseop. Kevin csak nézett rá elkerekedett szemekkel. 
-De ez akkor sem helyes-mondta.
-Tehetek én ellene, hogy így érzek?? Próbáltam, de nem ment..-mondta Kiseop.
-Próbáltál?? Mióta van ez...?-kérdezte Kevin.
-Úgy lassan 2 hete...-válaszolta Kiseop. 
-És mért nem akartál szólni?
-Nem tudom, mert azt hittem ez hülyeség, és nem foglalkoztam vele, de egyszer rátok nyitottam véletlenül, igaz ti nem vettétek észre hál'istennek, de ott már biztosan éreztem a féltékenységet-magyarázta Kiseop.
-Értem-mondta Kevin. És most mi legyen?
-Nem tudom. Te esetleg nem....?
-Nem, én nem érzek semmit-mondta Kevin. 
-Rendben, akkor majd holnap kitaláljuk-mondta Kiseop. 
-Okés, jó éjszakát-mondta Kevin, majd bement a szobájába. De nem tudott aludni, ott forgolódott az ágyban, folyton Kiseop-on járt az agya. Ránézett az órára, fél kettő... Ahogy egyre jobban gondolkodott, felidézte Kiseop erős és meleg ölelését, majd azt a csókot. Az nem lehet...-mondta magában. De egyszer csak bevillant neki, hogy nemrég álmodott Kiseop-al. 
-Ahhh, ezt nem bírom-ült föl az ágyában Kevin. Vajon ő alszik már?-kérdezte, majd csöndben kiballagott, és átment Kiseop szobájába. Odasétált mellé, egy darabig nézte a fiú arcát, majd valami erős érzés arra késztette, hogy megérintse Kiseop ajkait... végül óvatosan megpuszilta. Kiseop erre fölébredt.
-Mit csinálsz?-kérdezte. 
-Nem tudok aludni, folyton te és az a csók jár a fejemben. Azt gondoltam, ha én is megcsókollak, akkor mi történik...
-És mi történt?-kérdezte Kiseop csillogó szemekkel.
-Az, hogy szeretnék még...-felelte Kevin.
-Komoly?-erre Kiseop fölült az ágyon, és magához rántotta Kevint, majd ledöntötte az ágyra.
-Várj! Erre nem vagyok még kész-mondta Kevin. 
-Rendben-felelte Kiseop. De itt alszol velem?
-Igen, persze-válaszolta Kevin, majd szorosan odabújt hozzá, és így aludtak el...

Álomból valóság? /7.rész/

Reggel hirtelen kipattant a szemem, odanyúltam a telefonomhoz, mikor láttam, hogy mennyi az idő.
-Úristeeen, elaludtam!!!-kiáltottam föl és úgy felpattantam az ágyról, hogy szegény Jooniemat majdnem lelöktem. 
-Hmmm... mi az?-nézett rám Joon kómás fejjel, félig nyitott szemekkel.
-8 óra múlt!!!
-Basszus!!!-pattant ki az ágyból. 9-től forgatás!!
-Nekem is forgatásom van...nem késhetek el!! Irány gyorsan zuhanyozni, addig csinálsz valami reggeliszerűt? 
-Oké-mondta Joon. De alig hogy beálltam a zuhany alá, a kis sunyi bejött utánam és ő is beállt a zuhany alá, majd hátulról átölelt. 
-Huh, jesszus, megijesztettél-mondtam. Mi lesz a reggelivel?-kérdeztem.
-Téged akarlak reggelire-súgta a fülembe. 
-A-a, most nem lehet, el fogunk késni-mondtam, majd a szivacsra nyomtam a tusfürdőből és elkezdtem mosni  Joon karját. 
-Naaaa, csak gyorsan...-nézett rám bociszemekkel. 
-Nem, nem akarok gyorsmenetet, veled minden pillanatot ki akarok élvezni-mondtam neki mosolyogva, majd megcsókoltam. 
-Hmm.. jól van-mondta lehajtott fejjel.
-Héééé, ennek most örülnöd kéne!!!-dobtam hozzá a szivacsot közben. 
-Csak vicceltem!-mondta vigyorogva.
-Fúúúú, te, ezt még megkapod!! Nah, de haladjunk. 
-Fordulj meg-mondta-megmosom a hátad. Kb 10 perc alatt megvoltunk a zuhanyzással, gyorsan felöltöztünk, vagyis öltöztünk volna, de Joonnak nem volt tiszta ruhája. Így adtam neki egy pólót meg egy gatyát az öcsém cuccaiból, ami nálam volt.
-Nah, indulhatunk!-mondtam. Siessünk, mert már fél 9! Nem tudom hogy fogunk odaérni időben...-tanakodtam. 
-Én tudom!-mondta Joon. Itt van értünk a kocsi.
-Mi?? Kocsi?
-Igen.
-Huh, okééé-mondtam. 


Odaérve a stúdió elé egy csókkal köszöntünk el, mert ma napközben nem nagyon fogjuk látni egymást. Még jó, hogy kb 5 perc sétára van egymástól a két hely. =)  Nekem nagyon jól ment a forgatás, T.O.P nagyon kedves volt, és annyit röhögtünk, hogy csak na! Még jó hogy GD nem volt ott, mert abból nem lett volna forgatás, csak hülyülés, az tuti. >___< Olyan 5 körül végeztünk a felvételekkel, de ellőttek még pár fotót is. 6-kor átsétáltam Joonékhoz, megnézni hogy ők hogy állnak. Már a végén jártak, úgyhogy megvártam őket. Mikor bementem széles mosollyal köszöntöttem őket. Thunder szinte a nyakamba ugrott^^ 
-Sziaaaa LeMi!!!
-Szia Thunder-köszöntem vissza.
-Szia!-köszöntek a többiek egyszerre.
-Sziasztok!
-Szia édeeees!-jött oda hozzám Joon, majd megölelt. 
-Megyünk ma inni??-kérdezte Thunder bociszemekkel. Megünnepeljük hogy vége a forgatásnak, és hogy te és Joon együtt vagytok.
-Felőlem mehetünk-válaszoltam.
-Yuhúúúú-örvendezett Thunder. 
-De Thunder, te és Mir nem ihattok-szólt közbe Seungho.
-Ne mááár. Miért??-nyafogott Thunder.
-Ez az, mért??-kérdezte Mir is.
-Mert Seungho vezér így döntött-mondta nevetve G.O
-Mert nem bírjátok az alkoholt!-felelte Seungho. Én nem fogom hazacipelni egyikőtöket se! 
-Naaa, engedd már meg nekik!-kérleltem Seunghot. Legfeljebb veszünk inni a boltban, fölmegyünk hozzám és ott isszuk meg. És mindenki max 1-1 üveggel ihat. Ez csak nem árt meg nekik-javasoltam.
-Az még jobb!!!-örvendezett megint Thunder. Láthatjuk a lakásod.
-Akkor ez eldöntve!-mondtam. Mir és Thunder fülig érő vigyorral ment a cuccaikért. 
-Hééé, nézzed már Hyung, elveszik a vezéri posztodat?!-mondta G.O nevetve.
-Mi készen is vagyunk-jött vissza Thunder és Mir. 
-Fiúk, ti így jöttök?-kérdeztem G.O-tól és Seunghotól. 
-Nah, gyertek kapjuk össze magunkat-mondta Joon, majd elvonultak az öltözőbe.
-Joon, ne felejts el magaddal hozni tiszta ruhát, jó?-kiáltottam utána. 
-Ööö, LeMi, ezt ne úgy hogy az egész épület hallja...-mondta Mir. 
-Hopsz, bocsiiii-mondtam behúzott fejjel, mosolyogva. Thunder meg csak nevetett. Te ne nevessél, jó??
-De ez olyan vicces volt, mint az öreg házasok-folytatta tovább a nevetést Thunder.
-Héé, te kis... Na most megkapod-erre elkezdtem csikizni. 
-Áááá, ne, csak a csikizést ne!!!!-mondta Thunder.
-Háhá, Thunder véged!-mondta Mir nevetve. 
-Neeee. segítsééég~~
-Na, nevetsz még?-kérdeztem. 
-Nem, befejeztem!!-mondta. 
-Úgy néztek ki mint egy cukorkán marakodó testvérek-mondta Mir, aki már a hasát fogta a nevetéstől. 
-Mi folyik itt kérem szépen?-szólt Joon. 
-Thunder az mondta hogy úgy néztek ki LeMivel, mint egy öreg házaspár, erre LeMi elkezdte csikizni Thundert, és végül egy testvérharc alakult ki-magyarázta Mir. 
-Ez jó, megérdemelted Thunder-mosolygott Joon. 


-Te, Seungho, szerinted LeMi és Mir nem hasonlítanak egymásra??-súgta G.O Seunghonak. Nézd az orruk, az arcvonásaik, még ahogy beszélnek, az is nagyon hasonló.
-Ezen már én is gondolkoztam...-mondta Seungho. 
-Lehetséges lenne hogy közük van egymáshoz családi vonalon?-kérdezte G.O
-Nem tudom.. majd most meglátjuk, hogy hogy viselkednek-mondta Seungho.
-Miről folyik a diskurzus uraim?-hajoltam oda hozzájuk.
-Semmi, nem érdekes-válaszolták egyszerre.
-Hmm, ez nagyon gyanúúús. De mindegy, menjünk~~!-mondtam. 
-Itt a közelben van egy jó kis bolt, ott tudunk venni inni-mondta Joon. 
-És mit vegyünk?-kérdezte Thunder.
-Vörösbort!!-vágtuk rá egyből Mirrel, majd egymásra néztünk és elkezdtünk nevetni. Erre Seungho és G.O is felkapta a fejét. 
-Huh, többiek?-kérdezte Joon. 
-Nekem jó lesz-mondta Thunder.
-Nekem is-mondta egyszerre Seungho és G.O
-Akkor ez eldöntve-mondta Joon. Elindultunk, és megvettünk 3 üveg bort. Vásárlás közben Joon végig fogta a kezem, persze figyeltünk, hogy ne vegyék észre. Bár, lehet hogy nem lenne baj ha kitudódna, de az ördög nem alszik.
Mikor felértünk a lakásomra, Thunder egyből kényelembe helyezte magát a kanapén a nappaliban. 
-Érezd otthon magad-mondtam neki mosolyogva. 
-Ohh, bocsi-mondta.
-Semmi baj, nyugodtan-mondtam. 
-Igyuuuunk!!!-kiáltotta el magát Thunder.
-Psssszt!!!!-mondtuk egyszerre a többiekkel. Közben előkerestem a bornyitót, majd Joon is jött utánam a konyhába, hogy segít kinyitni. 
-Megy egyedül is!-mondtam.
-De én segíteni akarok-mondta, majd megfogta a kezem amelyikben a bornyitó volt és együtt húztuk ki a dugót.
-Nah, boldog vagy?-kérdeztem.
-Igen-válaszolta, majd magához húzott és megcsókolt.
-Merre vannak a borospoharak?-jött a konyhába G.O Hopsz, bocsi-mondta. mikor meglátott minket.
-Ööö, semmi baj-mondtam. Ott vannak a szekrényben a nappaliban.
-Mir, ott van ahol gondoltad-szólt G.O Mirnek. 
-Na, ugye, mondtam én-mondta. Én is ide tenném, mert ugye ezek nem nagyon vannak használva. Seungho és G.O megint összenéztek. Nem tudtam mire vélni, de nem foglalkoztam vele inkább. 
-LeMi, ez honnan van?-kérdezte Mir egy medált tartva a kezében.
-Kis korom óta megvan, a nagypapámtól kaptam, ő csinálta, miért kérdezed?
-Ah, semmi, csak nagyon szép-felelte kicsit zavartan Mir. De többet nem mondott; persze ez is furcsának tűnt a két srácnak. Thunder és Joon semmit nem vettek észre ebből. 
-Akkor én töltök-mondtam és elkezdtem önteni a poharakba.
-Thundernek keveset!-szólt Seungho.
-Jaj, hagyjad már, most én vagyok a házigazda-mondtam szúrós tekintettel Seunghonak. >__<
-Igenis!!-mondta nevetve.
-Nah, ezt már szeretem-mondtam. 
Az este nagyon jó hangulatban telt, sokat nevettünk, cikis sztorikat meséltünk meg hasonlók. Thunder bealudt a kanapén, utána Mir is kidőlt ott a szőnyegen. Még jó, hogy olyan puha és meleg szőnyegem van... mindkettejükre tettem 1-1 takarót. G.O és Seungho azt mondták, hogy hazamennek, én akartam volna őket marasztalni, de mindenáron haza akartak menni. Mikor elmentek az üres üvegeket összeszedtem, Joon pedig kihozta a poharakat utánam a konyhába. Igaz, nem volt valami tiszta a járása... jót mosolyogtam rajta. Elvettem tőle a poharakat, még mielőtt eltörte volna őket>__< és beraktam a mosogatóba őket. Joon ekkor hirtelen megölelt hátulról, majd óvatosan benyúlt a pólóm alá és simogatta a hasam, meg a hátam, szembefordított magával és szenvedélyesen megcsókolt. Ekkor egy gyors mozdulattal felültetett a pultra, és egyre hevesebb lett.
-Várj, hisz itt vannak a fiúk!-mondtam neki. 
-Nem baj!-mondta majd csókolt tovább.
-De, legalább ne a konyhában!-mondtam. Menjünk be a szobába. 
-Jobb ötletem van!-mondta csillogó szemekkel. Mit szólnál egy jó kis fürdőhöz?
-Ohh, romantikus akarsz lenni?
-Én eddig is az voltam-mondta, majd elbillegett a fürdőszobáig. >__< Közben még megnéztem a srácokat, persze a takarót levették magukról... nah, szép, mint a kisgyerekek. Mir meg ölelgette a takarót. Én is így szoktam-mosolyogtam magamban. Mikor meg akartam igazítani a takaróját, megpillantottam a nyakában egy medált. Ugyanolyan volt, mint az enyém!! Majdnem dobtam egy hátast. Ez hogy lehet??-kérdeztem magam. Nah, mindegy, majd reggel megkérdezem. Bementem a fürdőbe és magunkra zártam az ajtót, de majdnem elájultam a látványtól. Gyertyák a földön, nagyon habos víz és 1-2 rózsaszirom úszkált a víz felszínén. 
-Wow-csak ennyit tudtam kinyögni. Joon mögém állt és elkezdte végigcsókolni a nyakam, majd levette a felsőmet, ekkor megfordultam, magamhoz húztam és megcsókoltam. Én is levettem az ő pólóját, majd a többi ruhadarabtól is megszabadultunk, és beleültünk a fürdőkádba....

Barátság.....vagy mégsem? /Bevezető/

A történet két főszereplője Kevin és Kiseop. Egyetemre járnak, de nem egy szakra, viszont együtt laknak. Már gimis koruk óta legjobb haverok. Kevinnek van egy barátnője, HaYoung, akivel lassan 2 éve együtt vannak, viszont mostanában nem igazán jönnek ki olyan jól egymással. Lehet, hogy szakítanak? 
Egyik délután Kiseop véletlenül rájuk nyit a szobában, ekkor hirtelen furcsa érzések törnek rá.... 
-Féltékeny lennék?-gondolja magában. Az nem lehet...-majd elhessegette a gondolatot. DE, az érzések egyre jobban erősödnek, és HaYoung szakított Kevinnel, neki pedig most egy barátra van szükség, aki elfeledteti vele a lányt. De hogyan? Itt kezdődik a történet. 

Álomból valóság? /6.rész/

Miközben kimondta azokat a szavakat végig szorította a kezem. Még ő se tudta elképzelni, hogy a menedzser hogy fog reagálni rá. 
-Yuhúúú, én tudtam!!!-ujjongott Thunder. Naggggyon örülök!!!
-Tudtad egy fenét-mondta Mir. Seungho és G.O pedig csak mosolyogtak. Aztán mindannyian a menedzserre néztünk...
-Hm...-kezdte a menedzser. Erre nagyot nyeltem, és megszorítottam Joon kezét, aki a fülembe súgta hogy "Nyugi!"
-Hány éves vagy?-kérdezte a menedzser.
-22-feleltem.
-És tulajdonképpen mivel is foglalkozol?-kérdezett ismét.
-6 éve vagyok hivatalosan is táncos, háttértáncos. Az elmúlt másfél évben pedig modellkedésre is felkértek. Legutóbb a Vogue Magazinhoz. 
-Értem. Valahonnan nagyon ismerős nekem...-kezdett el gondolkodni. Megvan!-csapott a tenyerébe. Magát láttam egy két oldalas cikkben egy újságban, aztán több újságban is, azzal a tánceseménnyel kapcsolatban, ugye?-kérdezte.
-A jótékonysági táncnap?-kérdeztem.
-Igen az-válaszolta. Akkor jó az arcmemóriám. Gratulálok ahhoz a rendezvényhez, úgy tudom sok pénzt gyűjtöttek az árva gyerekeknek-mondta. Ekkor már megkönnyebbültem kicsit.
-Igen, sok pénz gyűlt össze-mondtam. 
-Elnézést a vallatásért, de tudnom kell, hogy a "fiam" jó kezekben lesz-e-mondta mosolyogva.
-Nem kell félnie-feleltem én is mosolyogva. 
-Nah, akkor kezdhetjük a forgatást!! Mindenki a helyére!!-kiáltott egyet. 
-Huh-olyan nagyot sóhajtottam, hogy a fiúk mind elnevették magukat, majd én is nevettem egyet. 
-Fiúk!!!-kiáltotta a rendező. A srácok gyorsan észbe kaptak, majd mentek a kamerák elé, előtte Joon még megölelt és nyomott egy puszit az arcomra. Jó volt bepillantani a kulisszák mögé, miközben forgattak. Nagyon jó hangulatban telt el az a pár óra. Egyszer csak odaállt mellém a menedzser és elkezdtünk beszélgetni.
-Örülök, hogy Joon most ilyen boldog-kezdte. Az előző évben kevésszer láttam ilyennek.
-Miért? Ha szabad kérdeznem.
-Nagyon nehéz éve volt. Az volt neki a legrosszabb, mikor a barátainak nevezett egyének cserben hagyták, "elárulták" őt. És mégis képes volt mosolyogni a kamerák előtt, és erősnek mutatta magát.
-Ez komoly??O.o-néztem rá elkerekedett szemekkel. 
-Igen, így volt, csak erről nem tudott beszélni a médiának, bár bevallom örülök neki, hogy ezt nem szagolta ki a média. Egyedül a srácokkal volt képes ezt megosztani, ezzel még szorosabbra fűzve a köteléket közöttük. 
-Huh, kemény lehetett. Láttam rajta én is, de nem akarta elmesélni nekem-mondtam. 
-Ne vedd sértőnek, ha nem mondta el.
-Eszem ágában se volt-kezdtem. Majd ha úgy gondolja, hogy szeretné velem megosztani, akkor meghallgatom. Nem akarok ráerőltetni semmit-mondtam.
-Ezt örömmel hallom. Akkor bátran rád bízom!-mondta.
-Köszönöm. Mellette leszek, bármi is történik-mondtam. Ezt a menedzserbá egy széles mosollyal kísérte. 
Közben nem is vettük észre, hogy így elrepült az idő, már fél 10 volt. 
-Jól van fiúk, mára elég volt-szólt a rendező. Pakolás, indulás haza, pihenjetek, holnap reggel folytatjuk. 
Mindenki egy "Szép munka volt" mondattal búcsúzott. Joon széles mosollyal és persze fáradtan jött oda hozzám.
-Mi újság, hogy tetszett?
-Jó volt, ügyesek voltatok-feleltem, majd nyomtam egy puszit a szájára. Közben Thunder jött oda hozzánk.
-LeMi!!!! Jössz velünk inni egyet?-kérdezte nagy mosollyal. 
-Na, de Thunder....-szólt G.O a háttérből.
-Szívesen mennék, de ma nagyon elfáradtam-mondtam. De ígérem, hogy máskor bepótoljuk!
-Óó, rendben-válaszolta. 
-Nah, akkor mi megyünk is-mondta Seungho. Joon, téged ma nem kell hazavári, ugye?-kérdezte Seungho kis huncut mosollyal közben rám pillantott. Erre elmosolyodtam. 
-Hyung, szerintem ez fölösleges kérdés volt-kuncogott közben Mir. 
-Jah, tényleg, bocs-nevetett Seungho. Mi akkor léptünk is. 
Thunder még gyors megölelt, és külön is elköszönt tőlem. 
-Végre elmentek-mondta Joon.
-Jaaj, hagyjad már-legyintettem. Thunder nagyon aranyos.
-Hohóóó, még a végén ellop tőlem.
-Hááát-mondtam mosolyogva.
-Héééé!!!-közben azzal a szúrós tekintetével nézett rám, majd magához húzott és megcsókolt. Nem adlak senkinek!!! 
-Örülök neki-mondtam. De én sem adlak ám senkinek!! Nah, indulhatunk haza?-kérdeztem.
-Hozzád?
-Igen hozzám. 
-A legnagyobb örömmel-felelte Joon mosolyogva. 
Mire hazaértünk a lakásomra, már olyan fél 11 lehetett. 
-Hűű-ámult Joon a nappaliba érkezve. Ez nagyon tetszik nekem!! 

a nappali 
























-Örülök, hogy tetszik-mondtam. Körbevezettem a lakáson, megmutattam neki mindent. 

a fürdőszoba














A hálószobámat hagytam utoljára, direkt húztam a fejét. 
-Hát eddig nagyon tetszik minden, de én kíváncsi lennék a hálószobádra is-mondta mosolyogva.
-Azt gondoltam-mondtam, majd megfogtam a kezét és bevittem a szobámba. Nem valami nagy szám, kis egyszerű, alap színekkel-mondtam. 
-Nekem nagyon bejön-mondta, majd lehuppant az ágyamra.
-Héééé!! Az az én ágyam!-mondtam. El tudod képzelni, hogy még egy pasit se engedtem be a hálószobámba? A nappalinál tovább nem mehettek.
-Ohh, akkor ezt vegyem megtiszteltetésnek?-nézett rám elkerekedett szemekkel.
-Háát, vedd annak, igen. Te különleges személy vagy számomra-mondtam kicsit elpirulva. 
-Gyere ide-mondta, majd felém nyújtotta a karját. Odamentem hozzá és beleültem az ölébe, majd szorosan magamhoz öleltem, ő is ugyanolyan szorosan ölelt, majd ezt suttogta a fülembe:
-Szeretlek!!
-Én is szeretlek-mondtam és megcsókoltuk egymást, közben nagyon boldog voltam. 
-Tudod az a dolog, amiért szomorú voltam, vagyis hát eszembe jutott, elmeséljem?-kérdezte.
-Nem muszáj-mondtam neki. 
-De szeretném megosztani veled-mondta. 
-Rendben, akkor hallgatlak-válaszoltam. Elkezdte mesélni, mivel már a menedzserbá is nagy vonalakban elmondta hogy mi volt, úgy gondoltam, hogy meglepetés nem érhet. De nem így volt. Olyan dolgokat mesél, hogy csak ámultam és bámultam. A vége felé már könnyes szemmel néztem rá, de nem akartam hogy észrevegye, ezért a mellkasára hajtottam a fejem, de hirtelen könnycseppeket éreztem az arcomon végigcsordulni. Nem az enyémek voltak, Joon kezdett el sírni. 
-Sajnálom-mondta, és pityergett tovább.
-Nem baj, csak nyugodtan-mondtam, majd még szorosabban átkaroltam. Légy erős, te most nem sírhatsz-mondtam magamban. Mikor kisírta magát a szentem hosszan megcsókolt és megköszönte hogy kiönthette nekem a szívét és hogy végre sírhatott, most már minden könnyebb lesz. 
-Kérsz valamit enni?-kérdeztem.
-Igen-mondta. 
-Akkor gyere, nézzük mit találunk a hűtőben-mondtam, majd megfogtam a kezét és kimentünk a konyhába. Olyan éjfél lehetett mire ágyba kerültünk. Egymás felé fordulva feküdtünk, majd sokáig csak mélyen egymás szemébe néztünk, közben simogatta az arcom. Mikor már csukódott a szemem, közelebb húzódtam hozzá, ő átkarolt, az arcomat szinte beletemettem a nyakába, majd így aludtunk el...

a hálószoba 

Álomból valóság? /5.rész/

Mikor megcsókoltam szorosan magához ölelt, és hosszú időn keresztül csak így tartott a karjaiban. Elképzelni se tudtam, hogy miért, de inkább nem kérdeztem semmit, csak én is ugyan úgy szorosan öleltem magamhoz. 
-Maradj velem!-súgta a fülembe. Nem akarlak elengedni.
-Veled maradok!-majd megpusziltam a nyakát. Kérdezhetek?
-Persze.
-Valami baj van?
-Ennyire látszik?
-Érzem, hogy valami nincs rendben-mondtam. Nekem elmondhatod, ha szeretnéd.
-Bocsáss meg, de most nincs kedvem erről beszélni-mondta szomorú szemekkel. Csak maradjunk még így egy kicsit, ez nagyon jó érzés.
-Rendben-mondtam és ráhajtottam a fejem a mellkasára. Kicsit el is aludtunk, csak arra lettünk figyelmesek, hogy valaki kopog az ajtón. Nagy nehezen kiszálltam Jooniem öléből, alig akart elengedni. Nyitom az ajtót, és erre ki áll ott: G.O 
-Szia! Bocsi, ha zavarok, de kezdenünk kell a forgatást és hát ugye Joon is kéne hozzá-mondta G.O.
-Öhmm, oké, amúgy szia!-mondtam. Majd odamentem Joonhoz, megpusziltam az arcát, és mondtam neki, hogy mennie kell. 
-Nem akarok menni-mondta morcosan.
-De Joon, jönnöd kell-mondta G.O
-De akkor se akarok!!-emelte fel a hangját Joon. Nincs se kedvem, se erőm ehhez.
-Mi a baj??-kérdezte G.O, közben rám nézett. 
-Én nem tudom, nekem nem mondta el-válaszoltam.
-Tudod te nagyon jól, hogy mi a bajom!-szólt Joon, közben G.O-ra nézett.
-Jaaa, tudom. De most ne foglalkozz ezzel, főleg LeMi előtt ne legyél depis-mondta G.O
Miii?? Tudja a nevem?? Jól meglepődtem, és elkerekedett szemekkel néztem G.O-ra.
-Joon, kérlek menj a forgatásra-mondtam, majd megöleltem. G.O egyáltalán nem volt meglepődve, gondolom Mir és Thunder vázolták neki meg Seunghonak a szitut. 
-Gyere velem, legyél mellettem!-mondta Joon. 
-Persze, megyek-feleltem neki. Csak előbb hagy öltözzek át, így mégse mehetek-mutattam végig magamon.
-Akkor kint várok-mondta G.O
-Tessék visszaadom a pólódat-mondtam, miközben vettem le magamról a pólóját. Enélkül mégse sétálhatsz ki-mondtam mosolyogva, hátha tudok javítani a kedvén. 
-Hopsz, tényleg-mosolyodott el.
-Nah, ezt már szeretem-mondtam, majd megcsókoltam. Szeretem ha mosolyogsz.
-Én meg ezt szeretem-majd ő csókolt meg. 
-Hm..tudom-mondtam. De hagy öltözzek és menjünk, jó?
-Oké. 
Fölkaptam egy lila csíkos tunikát meg egy színes cicanacit, és belebújtam a ballerinacipőmbe. 
-Hohó-mondta Joon. Hová készülsz? Talán randid lesz?
-Nem, én mindig így öltözködök-válaszoltam. 
-Tudok olyat mikor nem így öltözködsz, sőt akkor semmilyen ruha nincs rajtad-mosolygott huncutul.
-Óóóó, te!!!-nevettem el magam, közben G.O már kopogott az ajtón. Már ott is vagyunk-szóltam ki. Elindultunk, Joon végig szorosan fogta a kezem.
-Végre hogy elődugtad az orrod!-fogadta Seungho Joont. 
-Sziasztok, bocsi hogy így eltűntem-mondta Joon. 
-És ki ez a szépség melletted?-kérdezte a menedzser.
-LeMiiiii!!!!!-ujjongott Thunder, majd rohant felém. De jó hogy itt vagy te is!!!-majd megölelt.
-Öööhm, szia Thunder-mondtam meglepődve. 
-Jó, most már tudjuk a nevét, esetleg egyéb infó?-kérdezett megint a menedzser.
-Táncos-vágta rá egyből Thunder.
-Thunder kedves, megengeded, hogy én válaszoljak?-szólt Joon Thundernek.
-Óóó, bocsi, csak úgy megörültem, hogy LeMi is itt van-válaszolta Thunder.
-Oké. Szóval ő a barátnőm-jelentette ki határozottan Joon, ott mindenki előtt. 
Én majdnem padlót fogtam, de a menedzser arcát kellett volna látni...azt sose fogom elfelejteni. 

Nem így terveztem

Mivel ennyire tetszett az olvasóközönségnek ez az "álmos" történet, így folytatom tovább, igaz a 4. részig álmodtam csak, mert utána felébredtem.... -.-" Nah, de nem lényeg, folytatódik a történet tovább :D 

Álomból valóság? /4.rész/

Lefektetett a kanapéra, majd elkezdte fölhúzni a pólóm, közben hevesen csókolt. 
-Várj!-húztam el a szám. Nyitva van az ajtó.
-Nem baj az!-felelte és elkezdte csókolgatni a nyakam. 
-De, mi van ha bejön valaki??-mondtam félve. Nézd még csak kilincsre sincs rendesen becsukva. Hagy zárjam be, jó? 
-Majd én-mondta és lemászott rólam. Közben levette a felsőjét, és egy piros trikó volt rajta, mikor lehúzta a pólóját, a nadrágja alól kilátszott az alsógatyája teteje egy kicsit. Nagyon tetszett. *.* Mikor odaért az ajtó elé, látta hogy Thunder és Mir leskelődnek, majd így szólt:
-Ti meg mi a francot csináltok???-nyitottak ki az ajtót.
-Mi? Kik???-ugrottam föl hirtelen a kanapéról. 
-A két díszpinty-húzta be Thundert és Mirt az ajtón.
-Thudeeeeer és Miiir!!!-mondtam nagy ujjongva. 
-Heee?- nézett rám Joon WTF-fejjel. Én bezzeg nem ilyen fogadtatást kaptam, oké ezt megjegyeztem-mondta közben megint azzal a szúrós tekintetével nézett rám. 
-Öööö, hali-mondta Thunder és elég érdekes fejet vágott közben. Azt hittem leüvölti a fejünket-súgta Mirnek. 
-Ezek szerint nem így lett-súgta vissza Thundernek. 
-Nah, de fiúk, mit csináltatok, ha szabad tudnom?-kérdeztem tőlük. 
-Leskelődtek-válaszolta Joon. 
-De mi nem is akarunk tovább zavarni, megyünk-mondta Mir. 
-Ajánlom is-súgta oda Mirnek Joon. 
-De azért összefuthatnánk majd valamikor-mondta Thunder. 
-Jó, rendben, majd megbeszéljük-mondta Joon, közben kifele hajtotta a srácokat.
-Sziaaa!-mondták még gyorsan, majd Joon rájuk csukta az ajtót.
-Öööö sziasztok-mondtam elkerekedett szemekkel. 
-Nem szeretem, ha megzavarnak-mondta Joon. 
-Hm...-elmosolyodtam, majd bezártam az ajtót.
-Hol is tartottunk?-kérdezte Joon huncut mosollyal, majd közelített felém. Szinte "felkent" a falra, olyan heves volt. Össze-vissza csókolgatott és simogatott, majd lekapta a felsőmet, ezután pedig letépte a trikóját, pont úgy ahogy a koncerteken szokta. Hát én ott helyben majdnem elájultam. Megláttam a felsőtestét és köpni-nyelni nem tudtam. Úgy bámultam, majd' kiesett a szemem >___< közben megnyaltam a szám. 
-Hmm... jó lesz-mondta Joon mosolyogva. Te kis huncut, elárultad magad! 
-Mivel? Mi? Hogy?-kb már nem voltam észnél. 
-És szexi is volt-mondta, majd ő is megnyalta a száját, és ismét közeledett felém, de megállítottam, muszáj volt  letapiznom a csupasz mellkasát és hasát. 
-Ohh istenem-közben nagyokat sóhajtoztam, és megint megsimítottam a hasát, élvezte is Joon. Függőséget okozol te kis dög-mondtam és beleharaptam az ajkamba. 
-Szívesen leszek a függőséged tárgya, de CSAK a tiéd-hangsúlyozta ki. 
-Ohh megtiszteltetés-mondtam, majd nyomtam egy puszit a szájára. 
-Csak ennyi??
-Hááát.
-De mi a francért beszélgetünk??-majd hevesen megcsókolt, ismét fölkapott az ölébe és végigcsókolta a mellkasomat is. Közben beletúrtam a hajába, látszott hogy tetszett neki, majd belecsókoltam párszor a nyakába, erre felsóhajtott. 
-Ohh, látom ez tetszik-mondtam. 
-Viccelsz, megtaláltad a gyenge pontom-mondta, közben nyögött egyet, mert ismét elkezdtem csókolgatni a nyakát. Ahh nem bírom-mondta, majd lefektetett ismét a kanapéra. 
Átkaroltam a nyakát, miközben végigcsókolta ő is a nyakam, majd a mellkasomat és a hasamat is. Utána levette a nadrágom, én pedig fölültem és kigomboltam a nadrágját. 
-Nem muszáj, ha nem akarod-mondta.
-De, akarom, már úgyis rég volt a kezemben...[Rainam kedvéért itt az ominózus mondat >__<]
-Ohh, te kis hamis-mondta Joon. Pedig olyan kis ártatlannak tűnsz.
-Hát, ezt mutatom kívülről, és csak kevés ember tudja kihozni belőlem a vadmacskát-mondtam.
-És én ki tudom hozni?
-Majd meglátjuk-válaszoltam, közben ledöntött és megint megcsókolt, majd elkezdett simogatni és a többi felesleges ruhadarabtól is megszabadított. A keze egyre lentebb és lentebb tévedt. Mikor odaért halkan felnyögtem, majd óvatosan beleharaptam az ajkába. Olyan jó érzés volt magamon érezni a kezét, ez még izgatóbb volt. Teljesen átadtam magam az érzésnek, annyira el tudtam lazulni mint még eddig soha, be kell valljam ez volt a legjobb. Nagyon tetszett neki, hogy ennyire élvezem, majd hosszan megcsókolt, közben még kényeztetett. A fellegekben éreztem magam, megszólalni se tudtam a gyönyörtől. 
-Most én jövök-súgtam a fülébe, majd fölültem. Ülj szépen és legyél jó fiú-mondtam neki.

-Huh-csak ennyit tudott kinyögni. Láttam a meglepettséget az arcán. 
Lehúztam a boxerét és kezelésbe vettem Jooniemat. Már az elején nagyon tetszett neki a dolog, a későbbiekben pedig nagyon de nagyon élvezte. Olyan arcokat vágott közben, hogy csak néztem. A végén nem bírta tovább, elnyögte magát. Majd, mint egy vadállat magához ölelt, megcsókolt és ismét ledöntött a kanapéra. 
-Akkor mehet? Tényleg akarod?-kérdezte.
-Mért nem fogod be inkább és csináld!!-mondtam neki, majd magamhoz húztam és megcsókoltam. 
Az elején még nagyon gyengéd volt, de utána, ahogy látta rajtam is hogy mennyire élvezem és akarom, egyre hevesebb lett. Olyan érzések törtek rám, mint eddig még soha. Annyira jó érzés volt, közben beletúrtam megint a hajába, csókolgattam a nyakát, majd közeledve a csúcshoz, belenyögtem a fülébe és belecsókoltam megint a nyakába, majd együtt mentünk el. Egy szenvedélyes és hosszú csókkal fejezte be a dolgot, majd leszállt rólam, fölvette a boxerét, aztán megkereste a pólóját, de én kikaptam a kezéből és abba bújtam bele, miután visszavettem a nadrágomat.
-Héééé, az az én pólóm-mondta.
-De most nekem kell-válaszoltam vissza. Nézd, az én felsőmet elszakítottad, olyan heves voltál. 
Leültünk egymás mellé a kanapéra és ő átkarolt. Utána beleültem az ölébe és megcsókoltam....

Álomból valóság? /3.rész/

Mélyen a szemembe nézett azzal a gyönyörű sötét szemeivel, én pedig teljesen elvesztem bennük. Csak nagyokat nyelni tudtam, a szívem már majd' kiugrott a helyéről. 
-Zavarban vagy?-kérdezte.
-Sze-szerinted?-nyögtem ki nagy nehezen.
-Igen. Hát akkor nézd ezt-mondta, majd megfogta a kezem és odatette a mellkasához. Érzed hogy dobog?
A szíve olyan hevesen vert, mint az enyém. 
-Hűű-mondtam.
-Nah látod, nem csak te vagy zavarban-mondta egy kis félmosoly kíséretében. 
-Ohh, ne, ilyen mosolyt ne-mondtam. 
-Miért ne?
-Mert..hááát...imádom az ilyen mosolyaidat-válaszoltam. 
-Óóó, értem-erre elmosolyodott megint. És még mit szeretsz bennem?-kérdezte. 
-Húúú, ez egy nehéz kérdés-mondtam cukkolóan. 
-Jaj, mááár. Ne húzd a fejem-nevetett. 
-Hehe, direkt volt, csak mert úgy mosolyogtál megint!-feleltem neki. Nah tehát, szeretem még a szemeidet, az ajkaidat, az anyajegyedet a nyakadon... *.* 
-Ohh, ennyi?
-Várjál, még nem fejeztem be-mondtam. Szóval, imádom az izmos vállaidat-közben végighúztam a kezem a vállán és a karján-meg a karodat, meg a szexi pocidat-és végigsimítottam a mellkasát, majd a hasát is. Meg van még valami...-de azt már nem mondtam neki.
-Aham, értem. És mi az a valami?-kérdezte kíváncsian.
-Nem árulom el-válaszoltam mosolyogva. 
-Naaaaa!
-Nem!!
-Jól van, megjegyeztem. De ha én elmondom neked, hogy mi tetszik benned, elmondod?
-Hmm, még nem tudom-feleltem. Találd ki!!
-Ajj, már. Mindegy, én imádom a szemed, a kezeid, ahogy táncolsz és az ajkaidat is-közben egyik ujját végighúzta az ajkaimon, és közelebb hajolt. Meg akarlak csókolni-mondta. 
-*nagyotnyel* és mi tart vissza?-kérdeztem.
-Te! Meg hogy nem mondtad el még azt a dolgot-válaszolta.
-Én?? Nem tartalak vissza, amúgy meg nagyon közel jársz ahhoz a dologhoz.  
-Tényleg? Hmm... Amíg gondolkozom táncolsz nekem? Tudod olyan szexit, mint GD-nek, csak nekem jobbat-kérte csillogó szemekkel és megint azzal a mosollyal. 
-Öhhm, oké-mondtam. 
Majd Joon leült egy székre és úgy figyelt. Én pedig táncoltam neki, kajak go-go lánynak éreztem magam, már csak egy rúd hiányzott volna. Az elején eléggé visszafogtam magam, majd utána egyre jobban belejöttem a dolgokba, és ezt Joon is élvezte. Sztem már rég nem gondolkozott azon a dolgon, de sebaj. >__<  A végén beleültem az ölébe, és belesúgtam a fülébe, hogy "Tetszett?" 


-Ez most komoly volt??-kérdezte Thunder meglepődve.
-Mért vagy úgy meglepve? Hisz ismered Jooniet-mondta Mir. 
-De hát csak most találkozott a csajjal!!
-Neve is van neki, te kis lüke, LeMi-mondta Mir. 
-Jó, nah akkor LeMi-vel. De akkor is, mi ez már?? Forróvérű csajszi, az tuti-mondta Thunder.
-Épp ellenkezőleg, megint rosszul vontad le a következtetéseket. Nézd, nem adja könnyen magát, nem is ugrott egyből Joon nyakába, mint egy őrült fangirl, pedig látszik rajta hogy odavan érte-magyarázott Mir.
-De ha szereti, akkor mért? Nem értem én ezt...-vakargatta a fejét közben Thunder. 
-Ááá, hagyjuk-legyintett Mir. 


-Megvan!! Rájöttem!!-szólalt meg Joon. 
-Huh, megijesztettél-mondtam. És mi lenne az? 
-Mindjárt mondom, állj föl légyszi-mondta, majd szembefordult velem, és elkezdett közeledni felém, én pedig óvatosan hátráltam. Igen ám de 3-4 lépés után már nem tudtam tovább menni, mert megállított a fal. 
-Hehe, nem tudsz tovább menni-mondta mosolyogva, majd megfogta az egyik kezem, és megint odaszorította a mellkasához. Még mindig ugyanolyan hevesen vert a szíve. Majd megfogta az állam és szenvedélyesen megcsókolt. A fellegekben éreztem magam, ilyen hosszú és erőteljes csókom még sose volt. 
-Ez volt az-mondta miközben kicsit elhúzta a száját. A nyelvem. 
-I-igen-mondtam elpirulva. 
-Hm..-közben szexin megnyalta a száját. És, szeretnéd még?
-Ezt most komolyan kérdezed?-néztem rá érdeklődően.
-Oké, ez hülye kérdés volt-mondta, majd ismét megcsókolt, de most hevesebben, egyik kezével végigsimította a combom, majd az egyik lábamat fölhúzta a derekához, így még közelebb kerültünk egymáshoz. Utána hirtelen fölkapott az ölébe, és elindult a kis kanapé felé....

Álomból valóság? /2.rész/

A forgatás befejeztével egy kicsit fáradtan menetem vissza az öltözőmbe, hogy átöltözzek és lepihenjek egy kicsit, majd utána gyakorlás még, mert holnapra meg T.O.P klipjéhez ajánlott be GD.
Kb olyan vakon mentem a folyosón, hogy nem vettem észre, hogy az öltözőm melletti másik nem üres, ráadásul ugye névtábla is van kirakva. Így tehát mit sem sejtve bementem az öltözőmbe. Magamra kaptam egy farmer rövid gatyát, meg egy fehér-piros csíkos lenge felsőt. 

Közben kopogtak az ajtón, GD volt az Gaho kutyussal. Jöttek elbúcsúzni, majd azt is mondta, hogy keresni fog még, jó barátok lehetnénk, Gaho miatt is. Nagyon örültem neki, ezért jó szorosan meg is öleltem GD-t és nyomtam egy puszit az arcára. Ezt a kis jelenetet Joon szépen kileste. Persze én ezt nem vettem észre. Mikor GD elment, nem csuktam be az ajtót rendesen, résnyire nyitva hagytam. Lefeküdtem kicsit, kb olyan fél órát szundítottam is, majd utána folytattam a gyakorlást. Zene bekapcs, tükör elé beállás és indulhatott is a gyakorlás. Szokásom, hogy ilyenkor éneklek is, igaz nincs olyan jó hangom....
Már kb az ötödik dal volt, amit eltáncoltam, mikor jött a kövi, az MBLAQ-Y, aztán az Oh Yeah. De abból semmit se vettem észre, hogy Joon ott állt az ajtómban és engem bámult, már vagy a 3. szám óta. Mikor az Oh Yeah vége felé tettem egy fordulást, akkor láttam, hogy Lee Joon ott áll az öltözőm ajtajában és engem néz tánc közben. Meg is torpantam egy pillanatra. ^_^
-Csináld csak nyugodtan, fejezd be a táncot-mondta. Tudom, milyen mikor gyakorlás közben zavarnak meg. Még a hátralévő fél percet eltáncoltam, és mikor jött volna a kövi szám, lekapcsoltam a zenét. 
-Nagyon jól táncolsz-mondta.
-Öhm, köszi-mondtam kicsit elpirulva. De mióta állsz itt?-kérdeztem, közben a szívem a torkomban dobogott, és nemcsak a tánc miatt... >__< Komolyan Joon áll velem szemben és én beszélgetek vele??-kérdeztem magamtól. 
-Hm, csak az Oh Yeah-től-füllentett a kis hamis >__<
-Hm-sóhajtottam, majd picit szúrós tekintettel néztem rá, hasonlóan ahogy ő szokta.
-Ohh, ne nézz így rám!!-mondta. 
-Hogy ne nézzek?? Mért talán zavar?-kérdeztem cukkolóan, közben már "angyali fejet" vágtam.
-Ejj, te...-majd megvillantotta azt a szexi mosolyát. Kész, nekem ott befellegzett. 
-*nagyotnyelt* megszólalni nem tudtam...

-Mi a következő szám?-kérdezte.

-A Stay-válaszoltam. 

-Az jó, tudod a táncot?

-Hát igazából azt még nem....-mondtam olyan lapítósan, ahogy a diákok tesznek, mikor a tanár épp a felelőt választja ki. 

-Akkor megtanítom neked-vetette fel. Ez a kedvencem.

-Azt tudom. :)

-Hogy? Mi?

-Mondom tudom, hogy az a kedvenced. 

-Jaaa, oké. Nah, akkor mutatom. *erre elkezdte táncolni a refrént*

-Ááááá ez nekem nem megy-tört ki belőlem már vagy a 4. sikertelen próbálkozás után. 

-Nyugi menni fog, jó tanár vagyok-mondta egy cuki mosollyal egybekötve, miközben mélyen a szemembe nézett. Figyi, segítek akkor így-mondta, majd mögém állt megfogta a csípőm és így mutogatta tovább a lépéseket, közben a kezét le nem vette rólam. Egyszer úgy összeakadt a lábunk, kivételesen én jól csináltam, Joon lépett félre... >__< nah, tehát majdnem jó nagyot taknyáltunk így együtt, de valahogy sikerült megfognunk, igen ám, csak egymással szembe kerültünk, és sikerült egy pöppet lefejelnem az orrát. Majd mindketten nagy nevetésben törtünk ki, de ő még közben szorosan karolta tovább a derekam. Közben végig egymás szemébe néztünk. 

-Öhmm...-szólaltam volna meg, de Joon nem engedte.

-Várj!-mondta. A szemed... hogy lehet ilyen?

-Mi-milyen??

-Ilyen gyönyörű-válaszolta. 

-Én nem tudom. 

-Óóó, már megtöröd a pillanat varázsát.

-Csodálkozol?! Itt vagyok kettesben, ráadásul egy ilyen helyzetben veled!! 

-És ez baj?-kérdezte, miközben még mindig a szememet nézegette. 

-Neem, dehogyis. Sőt......-de nem folytattam tovább. 

-Táncolj velem kérlek!-mondta. A Cry-ra  szeretnék veled táncolni egy páros táncot.

-Hm.. oké, de én nem vagyok olyan jártas a balettben, meg az ilyen légies mozgásokban-mondtam.

-Csak a szexi csípőrázásban... :) Nem baj, tudom hogy menni fog, hisz én leszek a partnered. 

Közben Thunder és Mir a résnyire nyitva hagyott ajtó mögül leskelődtek, amiből mi semmit nem vettünk észre.

-Te, szerinted a csaj bele van zúgva?-kérdezte Thunder.

-Ajj, te, hát nézzél már rá!!-felelte neki Mir.

-Jól van na! Ne essél nekem...!!

-Nem esek, csak lásd már meg azt, ami a szemed előtt zajlik. 

-Igenis, apu-mondta Thunder mosolyogva. 

-Nah, inkább nézzük mi történik, nagyon kíváncsi vagyok, bár van egy sejtésem-morfondírozott Mir. 

-Joon vetkőzni fog-mondta Thunder.

-Ez most mégis hogy jött ide?!-kérdezte értetlenül Mir.

-Úgy, hogy.... áááá mindegy, inkább nézzük tovább őket. Teee, mindjárt lesmárolja!!!

-A-a nem fogja. 

Közben elkezdtük a táncot, az valami hihetetlen volt! Úgy mozogtunk együtt, mintha már évek óta együtt dolgoznánk. Még én is meglepődtem, hogy milyen jól megy nekem. A végén Joon csinált egy bedöntést, majd ugye gyorsan fölkapott magához, és kb pár centire állt meg az arcunk egymástól....

Álomból valóság? /1.rész/

6 éve vagyok hivatalosan is táncos, háttértáncos. Nem vagyok egy céghez leszerződtetve, szabadúszó vagyok, saját erőmből lettem az aki. Az utóbbi 1-2 évben nagyon felkapott és keresett lettem, magazinokba is felkértek fotózásra. Egyik nagy vágyam vált valóra nemrég, amikor is maga GD kért meg, hogy szerepeljek az MVjében.  Nagyon örültem neki-mért ne örültem volna >__< , a forgatás előtti este alig bírtam aludni, reggel meg majd' kiugrott a szívem a helyéről, mikor beértem a stúdióba. 
-Sziaaa!!!-köszöntött GD széles mosollyal, majd megölelt, mintha régi barátok lennénk.
-Öhm, szia-mondtam, de a szívemet még mindig a torkomban éreztem. 
A Heartbreaker c. számához készült az MV, és szexis táncot kellett lejtenem, egyedül meg GD-vel is. Olyan fél óra elteltével már teljesen fölszabadultam, egyáltalán nem izgultam, hála GD-nek. A forgatás többi része nagyon jó hangulatban telt, sokat nevettünk, viccelődtünk. Gaho kutyus pedig irtó cuki!!! ^_^ Szünetek alatt mindig vele játszottam, GD-nek pedig nagyon bejött, hogy Gaho ennyire kedvel.
-Hmmm.
-Mi az?-kérdeztem.
-Semmi különös, csak eddig egy csajt se tűrt meg maga mellett-válaszolta.
-Jah, értem. De ugye nem baj, hogy játszok vele?
-Áá, dehogy, sőt örülök is neki-mondta. Egyre nagyobb lesz és kezd kinőni a cuki dolgaiból, és amiket kicsiként csinált, már nem nagyon csinálja. Régen nagyon odavolt a lányokért, meg ha sok ember vette körül és foglalkoztak vele, most meg te vagy az első akire így hallgat, és ennyire bújik hozzád. Gratu, lehet, hogy többet kéne találkoznunk majd a későbbiekben!-mondta.
-Ohh, hát akkor ezt megtiszteltetésnek veszem-mondtam, közben Gaho-ra néztem, miközben megfogtam a pofiját és mélyen a szemébe néztem. Erre ő elkezdte nyalogatni az arcom, GD pedig hangos nevetésben tört ki. Én is elkezdtem nevetni, makd jól megdögönyöztem Gaho kutyust, közben GD is beállt játszani. Annyira elvoltunk, hogy nem is vettük észre, hogy egy fotós lekapott minket párszor, meg azt sem, hogy a rendező szólt, hogy vége a szünetnek. 
Mikor a forgatás vége felé jártunk, a rendező újabb 5 perc pihenőt rendelt el, majd visszanéztük a jeleneteket, közben engem átöltöztettek. Hát mit ne mondjak, elég szexi és rövid ruci került rám. 
-Na, akkor kezdjük a szexi táncot-mondta a rendező.
Ohh, IQ-fighter, szted nem jöttem rá???-gondoltam magamban. XD
Nagyjából körvonalazta, hogy mit kell csinálnom. Leszűrtem belőle a lényeget: tapizni GD-t és szexin rázni neki a fenekem kb.... hát mondom Oké, majd megoldom. Mielőtt még folytattuk volna, szólt a rendező, hogy kb negyed óránk maradt, mert mások is jönnek forgatni. 
-És kik jönnek Rendezőbá?-kérdeztem.
-Az MBLAQ-válaszolta. De már itt vannak, kint várakoznak az öltözőknél a folyosón. 
Az MBLAQ... úristen imádom őket, főleg LeeJoon-t, kissé bele is vagyok zúgva..... Nah, de most a táncra és GD-re kell koncentrálnom. Gyerekek, én olyan táncot lenyomtam...annyira beleéltem magam és csak GD-vel foglalkoztam, hogy észre se vettem mikor az MBLAQ-es srácok belopóztak leskelődni. 


-Hihi, beleshetünk GD új klipjébe-mondta Thunder vigyorogva.
-Jaj, te ezek csak részletek még, nem sok mindent tudsz meg belőle-szólt Seungho.
-Én tökre bíromn GD-t-mondta Mir. A stílusát, meg minden.
-Jah, én is bírom a stílusát-mondta G.O. És Joon veled mi a szitu? Joon??
-Joonie, Föld hívja Joonie-t!!-szólt Thunder.
-Ejjj, hagyjatok már-mondta Joon.
-Mit bámulsz ennyire?-kérdezte Mir.
-Szerintem inkább úgy kérdezd hogy KIT bámul ennyire-mondta Thunder. Nézzetek csak GD mellé...
-Jaaah, értem-mondta egyszerre G.O és Seungho. Mir pedig csak nevetett. 
-Hűű, de jól táncol-mondta Joon. Lágy és szexi a mozgása, mégsem kihívó... wow.
-Nah megszólalt a szaki-mondta G.O
-De nézzétek már-erősködött Joon.
-Hm, szépek a lábai-mondta Thunder.
-Te most komolyan a lábait nézed? O_o
-Jól van na, csak megjegyeztem-szólt vissza Thunder Joon-nak.
-Istenem nehogy egymásnak essetek már!-vágott közbe Seungho.
-Nem fognak, nyugi-mondta Mir.
-Tudod, ez a szokásos hülyeségük-mondta G.O
-Anyád!!!! Az tényleg mozgás-kiáltott föl Thunder.
-Nah, ugye, mondtam én!-mondta elégedett fejjel Joon.
-Most jön a vége-szólt G.O
-Te, nézzed már lesmárolta?!-mondta meglepett fejjel Thunder.
-Neem, dehogy hát nem látod?-mondta Joon.
-Jó, oké, én nem értek annyira az ilyen dolgokhoz,mint Te!
-Szerintetek A+?-kérdezte Mir.
-Nem tudom, lehetséges-mondta G.O
-Olyan ismerős ez a csaj-mondta Seungho.
-Ismerős?? Ilyen lányt ismersz és nem is mondod nekünk? Na szép-mondta Joon.
-Neeem, nem úgy ismerem, csak mintha láttam volna már.
-Hát táncos, úgyhogy lehet valamelyik MV-ben láttad-mondta G.O
-Megvan! Nemcsak egy MV-ben láttam már.. igaz mostanában lett nagyon felkapott-mondta Seungho.
-És én eddig mért nem láttam?-nyafogott Joon.
-Talán azért, mert a mi videóinkon kívül nem nagyon nézel semmit-mondta Thunder.
-Jól van.. megváltozom akkor-mondta Joon. 
-Hé-hé, közeledik-mondta Thunder.
-Nyugi, nem idejön, hanem oda a cuccaihoz-mondta Seungho. Ááá, közben eszembe jutott a neve, Lee MinSung-nak hívják, LeMi a művészneve.
-Hűű, hogy te miket nem tudsz, Hyung-mondta Thunder elkerekedett szemekkel.
-Hé-hé-hé kinek csörög a telefonja?-kérdezte Mir.
-Ez a Mona Lisa-szólt Joon.
-De nekünk nem így csörög-mondta Seungho. 
-Nézzétek a táncoslányé!!!-kiált föl Thunder, a többiek meg gyorsan csendre intették.
-Ezek szerint szeret minket-mondta boldogan Joon. 
-Yuppi-örvendezett Thunder. Meg kell ismerkednünk vele!
-Befejezték, talán jobb lenne, ha mennénk, még mielőtt valaki észre vesz minket-javasolta Seungho.
-Szerintem is menjünk-mondta G.O
Majd fölálltak és kilopóztak. Közben Joon keresni kezdte az öltözőmet. Nem kellett neki messzire mennie, hisz 'véletlen' pont az enyém mellett volt....